MARSJÁRÓ Sikeresen leszállt a Mars felszínén a kínai Tienven–1 űrmisszió keretében útnak indított leszállóegység, amely magával vitte a hatkerekű, napenergia hajtotta Zsurong nevű marsjárót is. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió után Kína lett a harmadik űrhatalom, amely szabályozott „puha” leszállást hajtott végre a vörös bolygón, és kommunikációs csatornát nyitott a Mars és a Föld között. A kínai Mars-program célja a bolygó egykori és jelenlegi vízkészletének felkutatása, a geológiai mélyszerkezet feltérképezése, a felszínen található kőzetek és ásványok azonosítása – egyben (részben a Mars körül keringő egység segítségével) a bolygó űrbéli környezetének felmérése és a marsi légkör kutatása. A Zsurong a tervek szerint 90 marsi napig (szol) folytatja a bolygó felszínén a kutatómunkát. A Tienven–1 missziót ugyanakkor (a 2020. júniusi „ablakban”) indították el, amikor elstartolt az amerikai Mars 2020 program (ennek keretében jutott el a bolygóra a Perseverance rover és az Ingenuity helikopter drón), valamint útra kelt az Egyesült Arab Emírségek Hope keringőegysége is.
BIOM Sikerrel rekonstruálta a Neander-völgyiek, a paleolit és a modern kori homo sapiensek szájüregi mikrobiomját (az ott élő mikroorganizmusok ökológiai rendszerét) egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel az utóbbi 100 ezer év tekintetében részletes adatokat szereztek a szájüregi biofilm evolúciójáról. Nem csupán a Homo nemzetségbe tartozó fajok mikrobiomját hasonlították össze, de a tőlük kapott genomikus adatokat sikerült összevetni más főemlősök, így csimpánzok, gorillák és újvilági bőgőmajmok szájüregéből származó genetikai információkkal is. Úgy találták, hogy míg alapvető rendszertani és funkcionális különbségek mutatkoznak a csimpánzok és a H. sapiensek mikrobiomja között, e tekintetben is nagyfokú hasonlóság fedezhető fel az anatómiailag modern emberek és a Neander-völgyiek között. Például a mindkettejük szájüregében megtalálható Streptococcus baktériumok egyaránt kialakították, illetve megszerezték a keményítő lebontására és hasznosítására való képességet. A kutatás során kiderült, hogy az orális mikrobiomból származó DNS kétszer olyan hosszú ideig őrződik meg, mint korábban gondolták – a kutatás során a szerbiai Pešturina-barlangból származó (Neander-völgyi) emberi maradványokból 100 ezer éves orális mikrobiomot sikerült rekonstruálni. Ez már magában is 50 ezer évvel régebbi, mint az eddigi legkorábbról azonosított minta.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
