REMBRANDT Mire használhatja a művészet és a művészettörténet a mesterséges intelligenciát? Például arra, hogy helyreállítson egy régen megrongált műremeket. A mesterséges intelligenciának és a gépi tanulásnak köszönhetően évszázadok óta először teljességében (legalábbis annak egy verziójában) lehet látni Rembrandt leghíresebb alkotását, az Éjjeli őrjáratot. A holland festőt 1640-ban bízták meg azzal, hogy örökítse meg az amszterdami polgárőrséget. Ekkor készült el a nagy méretű, 363×467 centiméteres festmény, amely az amszterdami polgárőrök házában kapott helyet. Amikor azonban az épületet 1715-ben bontásra ítélték, a képet átszállították a városházára, ahol nem fért el, ezért egyszerűen levágtak belőle darabokat. Az eredeti képről azonban fennmaradt egy akvarellvázlat, így a hiányzó részeket most a legmodernebb technika segítségével rekonstruálni tudták, majd ki is nyomtatták, így a múzeumlátogatók június 25-től egészen új formájában láthatják a képet. A szakértők szerint a kiegészítések nemcsak teljessé teszik az ismert alkotást, de új dinamikát is adnak neki. A nagyszabású projekt eredményét nemcsak helyben, Amszterdamban lehet megtekinteni, a kutatás és a rekonstrukció folyamatának eredményei és izgalmas részletei a Rijksmuseum honlapján (rijksmuseum.nl) is megtalálhatók.
KÖNYVTÁR Az angliai Honresfield Mansion könyvtára egészen érdekes gyűjtemény: a könyvtárat a littleborough-i malomtulajdonos fivérek, Alfred és William Law hozták létre otthonukban, alig 30 kilométerre a Brontë nővérek lakóhelyétől. A gyűjteménybe így kerülhettek Emily Brontë kéziratos versei, de idővel például Walter Scott, Jane Austen és Robert Burns kézirataiból is felvettek néhányat a könyvtár jegyzékébe. A közel ötszáz darabból álló, több irodalomtörténeti jelentőségű dokumentumot is tartalmazó gyűjtemény azonban 1939 után gyakorlatilag eltűnt, sokáig elveszettnek hitték. Most azonban a Sotheby’s aukciósház segítségével árulják a tulajdonosok a gyűjteményt, amelyből már csak az említett Brontë-kéziratok megérnek vagy 0,8–1,2 millió fontot. A teljes kollekció értékét 15 millió fontra (mintegy 6 milliárd forintra) becslik. Az eredeti tervek ellenére azonban a Sotheby’s elnapolta az árverést, méghozzá azért, hogy a brit intézményeknek legyen idejük összegyűjteni ezt az összeget. A pandémia nyomán ugyanis egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi erőforrások a vásárláshoz, de nem szeretnék, hogy az értékes dokumentumok magángyűjteményekbe kerüljenek, és így eltűnjenek a közönség szeme elől. A kampány élére a Friends of the National Libraries (FNL) állt, emellett a National Library of Scotland, a Bodleian Library és a British Library is beszállt az összefogásba. A vásárláshoz szükséges pénz összegyűjtése után a cél az, hogy a Nagy-Britannia-szerte működő könyvtárak között osszák szét a gyűjtemény darabjait, hogy az érdeklődők számára elérhetőek legyenek.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
