Egy hét kultúra 2021/26.

  • Narancs
  • 2021. június 30.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

REMBRANDT Mire használhatja a művészet és a művészettörténet a mesterséges intelligenciát? Például arra, hogy helyreállítson egy régen megrongált műremeket. A mesterséges intelligenciának és a gépi tanulásnak köszönhetően évszázadok óta először teljességében (legalábbis annak egy verziójában) lehet látni Rembrandt leghíresebb alkotását, az Éjjeli őrjáratot. A holland festőt 1640-ban bízták meg azzal, hogy örökítse meg az amszterdami polgárőrséget. Ekkor készült el a nagy méretű, 363×467 centiméteres festmény, amely az amszterdami polgárőrök házában kapott helyet. Amikor azonban az épületet 1715-ben bontásra ítélték, a képet átszállították a városházára, ahol nem fért el, ezért egyszerűen levágtak belőle darabokat. Az eredeti képről azonban fennmaradt egy akvarellvázlat, így a hiányzó részeket most a legmodernebb technika segítségével rekonstruálni tudták, majd ki is nyomtatták, így a múzeumlátogatók június 25-től egészen új formájában láthatják a képet. A szakértők szerint a kiegészítések nemcsak teljessé teszik az ismert alkotást, de új dinamikát is adnak neki. A nagyszabású projekt eredményét nemcsak helyben, Amszterdamban lehet megtekinteni, a kutatás és a rekonstrukció folyamatának eredményei és izgalmas részletei a Rijksmuseum honlapján (rijksmuseum.nl) is megtalálhatók.

KÖNYVTÁR Az angliai Honresfield Mansion könyvtára egészen érdekes gyűjtemény: a könyvtárat a littlebo­rough-i malomtulajdonos fivérek, Alfred és William Law hozták létre otthonukban, alig 30 kilométerre a Brontë nővérek lakóhelyétől. A gyűjteménybe így kerülhettek Emily Brontë kéziratos versei, de idővel például Walter Scott, Jane Austen és Robert Burns kézirataiból is felvettek néhányat a könyvtár jegyzékébe. A közel ötszáz darabból álló, több irodalomtörténeti jelentőségű dokumentumot is tartalmazó gyűjtemény azonban 1939 után gyakorlatilag eltűnt, sokáig elveszettnek hitték. Most azonban a Sotheby’s aukciósház segítségével árulják a tulajdonosok a gyűjteményt, amelyből már csak az említett Brontë-kéziratok megérnek vagy 0,8–1,2 millió fontot. A teljes kollekció értékét 15 millió fontra (mintegy 6 milliárd forintra) becslik. Az eredeti tervek ellenére azonban a Sotheby’s elnapolta az árverést, méghozzá azért, hogy a brit intézményeknek legyen idejük összegyűjteni ezt az összeget. A pandémia nyomán ugyanis egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi erőforrások a vásárláshoz, de nem szeretnék, hogy az értékes dokumentumok magángyűjteményekbe kerüljenek, és így eltűnjenek a közönség szeme elől. A kampány élére a Friends of the National Libraries (FNL) állt, emellett a National Library of Scotland, a Bodleian Library és a British Library is beszállt az összefogásba. A vásárláshoz szükséges pénz összegyűjtése után a cél az, hogy a Nagy-Britannia-szerte működő könyvtárak között osszák szét a gyűjtemény darabjait, hogy az érdeklődők számára elérhetőek legyenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.