Egy hét kultúra 2021/33.

  • Narancs
  • 2021. augusztus 18.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

GERHARD RICHTER AZ MNG-BEN Bár augusztus 22-én bezár a Magyar Nemzeti Galériában a londoni Tate Britain kincseit felvonultató preraffaelita-kiállítás, azért nem maradunk világhírességek nélkül, ugyanis augusztus 27-én Gerhard Richter ké­pei­ből nyit nagyszabású tárlatot a várbéli intézmény. Az 1932-ben született német képzőművészt világszerte a kortárs művészet nagyjai közt tartják számon, Magyarországon most először készül olyan kiállítás, amely a művész pályájának minden korszakába betekintést enged (mintegy 80 művének felvonultatásával). A drezdai születésű és az addig ott élő Richter 1961-ben, a berlini fal megépítése előtt néhány hónappal feleségével együtt az NSZK-ba szökött. Művészete sokféle műfajt és festészeti stílust foglal magába: figurális művek, portrék, tájképek, szürke fotófestmények éppúgy megtalálhatók életművében, mint absztrakt képek, színskálák és festett üvegablakok, ezért életműve legfőbb jellemzőjeként épp a határok elmosását, a létező rendszerek és normák, a valóság megkérdőjelezését említhetjük. A budapesti kiállítás válogatásába bekerültek Richter 1960-as években készült ikonikus fotófestményei, a legismertebb kolorisztikus absztrakt művei, és a legfrissebb, a nagy festészeti életmű „utáni” korszak intim ceruzarajzai is. (Tavaly ugyanis Richter bejelentette: festészetét „befejezte”, az alkotást azért nem teljesen, csak épp az ecsetet ceruzára cserélte.) A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat november 14-ig lesz látható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.