Őszművészet – rés a présen

„A kulturális élményeket együtt tudjuk megélni”

Marsi László igazgató, BMK

  • rés a présen
  • 2021. augusztus 18.

Interaktív

A Budapesti Művelődési Központ igazgatójával beszélgettünk.

rés a présen: 2018 óta vezeted a Budapesti Művelődési Központot. Milyen tervekkel indultál, és mi valósult meg közülük?

Marsi László: Közel 25 éve dolgozom Budapest különböző közművelődési, kulturális színterein. A BMK egy módszertani intézmény, s ez igen nagy szakmai lehetőséget rejt magában. Amellett, hogy programokat, rendezvényeket kínálunk az intézménybe látogatóknak, egyben statisztikai adatgyűjtést, információs tevékenységet és képzéseket szervezünk a fővárosban dolgozó kulturális szakembereknek. Alapvető céljaim között szerepelt, hogy a visegrádi országok kulturális színtereivel közös projekteket valósíthassunk meg, szorosabban tudjunk együttműködni. Ennek egyik kiemelt eseménye egy határokon átnyúló projekt, amelyet az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program közel 30 ezer euróval támogatott.

rap: Miről szól az Interreg projekt?

ML: A párkányi Városi Művelődési Központtal közösen megvalósított, Élő városok – formálódó közösségek elnevezésű projektünk arra épült, hogy megnézzük, mit tud nyújtani egy kisváros a nagyvárosnak és fordítva, mit egy nagyváros a kisvárosnak. Úgy érzem, nagyon sok hasznos dolgot tanultunk egymástól az elmúlt időszakban.

rap: Milyen programok valósultak meg ezen belül?

ML: A programsorozat elvileg 2020 októberében kezdődött, de a világjárvány miatt csak februártól tudtunk elindulni, akkor is csak online formában. Először egy konferencián a kulturális intézményeket tanulmányoztuk mindkét városban. Párkány és Budapest egyaránt fürdőváros, így a turizmus és a kultúra kapcsolatát is elemeztük. A projektben részt vevő intézmények bemutatkoztak egymás városában. Párkányban kulturális szakemberek csereprogramja is zajlott, ahol táborozó diákok próbálhatták ki a fotózást és a filmezést. Mindemellett szlovák és magyar folkegyüttesek koncerteztek live stream-előadásban a Fonóból.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.