Egy hét kultúra 2021/40.

  • Narancs
  • 2021. október 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

NŐK Tiziano és kortársai (többek közt Palma Vecchio, Lorenzo Lotto, Paris Bordone, Jacopo Tintoretto és Paolo Veronese) nőábrázolását állítja a középpontba a bécsi Kunsthistorisches Museum nagy őszi tárlata. A kiállítást Tizians Frauenbild: Schönheit – Liebe – Poesie címen október 5-én nyitották meg. A válogatással a múzeum célja megmutatni, hogy a 16. századi velencei festészet hogyan viszonyult a nőkhöz mint művészeti témához, hogy milyen motívumokkal és milyen társadalmi szerepekben jelenítették meg képeiken az alkotók a nőalakokat. A válogatásból megismerhetjük a női portrék fejlődését, a szerelmespárok ábrázolásmódjának mikéntjét, a mitológiai nőalakok megjelenését, emellett a tárlat olyan egyéb izgalmas témákra is rámutat, mint az írással foglalkozó nők megjelenése az olasz reneszánsz festészetében. A január 16-ig nyitva tartó tárlat honlapja (tiziansfrauenbild.khm.at) is rengeteg látnivalóval és információval szolgál azok számára, akik nem tudják a helyszínen megtekinteni.

 

ABSZTRAKT Most csak Debrecenig kell menni ahhoz, hogy kicsit Párizsban érezhessük magunkat. A Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban ugyanis a világhírű nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création legnagyobb művészei­nek alkotásait mutatják be. A Párizsi absztraktok. Abstraction-Création. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy… címen futó kiállítást október 3-án nyitották meg, és egészen január 30-ig várja az érdeklődőket. A tárlat azért is különleges, mert az 1930-as években közel száz művészt összefogó csoport alkotásait legutóbb fél évszázada mutatták be egymás kontextusában, ezúttal ráadásul nemcsak újraegyesítve, hanem a kurátor, Mészáros Flóra művészettörténész nemzetközileg elismert kutatásainak új eredményeit is bemutatva. A többségében külföldi gyűjteményekből, például a Centre Pompidou-ból érkező közel 100 művet felvonultató tárlat Vaszilij Kandinszkij, Jean Hélion, Alexander Calder, Auguste Herbin, František Kupka és Jean Arp mellett olyan magyar alkotók képeit is a világhírű avantgárd vonalába emelve mutatja meg, mint Moholy-Nagy László, Alfred Reth, Étienne Beöthy, Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc. (A kiállításról részletesen a következő lapszámunkban írunk majd.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.