Egy hét kultúra 2021/40.

  • Narancs
  • 2021. október 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

NŐK Tiziano és kortársai (többek közt Palma Vecchio, Lorenzo Lotto, Paris Bordone, Jacopo Tintoretto és Paolo Veronese) nőábrázolását állítja a középpontba a bécsi Kunsthistorisches Museum nagy őszi tárlata. A kiállítást Tizians Frauenbild: Schönheit – Liebe – Poesie címen október 5-én nyitották meg. A válogatással a múzeum célja megmutatni, hogy a 16. századi velencei festészet hogyan viszonyult a nőkhöz mint művészeti témához, hogy milyen motívumokkal és milyen társadalmi szerepekben jelenítették meg képeiken az alkotók a nőalakokat. A válogatásból megismerhetjük a női portrék fejlődését, a szerelmespárok ábrázolásmódjának mikéntjét, a mitológiai nőalakok megjelenését, emellett a tárlat olyan egyéb izgalmas témákra is rámutat, mint az írással foglalkozó nők megjelenése az olasz reneszánsz festészetében. A január 16-ig nyitva tartó tárlat honlapja (tiziansfrauenbild.khm.at) is rengeteg látnivalóval és információval szolgál azok számára, akik nem tudják a helyszínen megtekinteni.

 

ABSZTRAKT Most csak Debrecenig kell menni ahhoz, hogy kicsit Párizsban érezhessük magunkat. A Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban ugyanis a világhírű nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création legnagyobb művészei­nek alkotásait mutatják be. A Párizsi absztraktok. Abstraction-Création. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy… címen futó kiállítást október 3-án nyitották meg, és egészen január 30-ig várja az érdeklődőket. A tárlat azért is különleges, mert az 1930-as években közel száz művészt összefogó csoport alkotásait legutóbb fél évszázada mutatták be egymás kontextusában, ezúttal ráadásul nemcsak újraegyesítve, hanem a kurátor, Mészáros Flóra művészettörténész nemzetközileg elismert kutatásainak új eredményeit is bemutatva. A többségében külföldi gyűjteményekből, például a Centre Pompidou-ból érkező közel 100 művet felvonultató tárlat Vaszilij Kandinszkij, Jean Hélion, Alexander Calder, Auguste Herbin, František Kupka és Jean Arp mellett olyan magyar alkotók képeit is a világhírű avantgárd vonalába emelve mutatja meg, mint Moholy-Nagy László, Alfred Reth, Étienne Beöthy, Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc. (A kiállításról részletesen a következő lapszámunkban írunk majd.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.