Egy hét kultúra 2021/40.

  • Narancs
  • 2021. október 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

NŐK Tiziano és kortársai (többek közt Palma Vecchio, Lorenzo Lotto, Paris Bordone, Jacopo Tintoretto és Paolo Veronese) nőábrázolását állítja a középpontba a bécsi Kunsthistorisches Museum nagy őszi tárlata. A kiállítást Tizians Frauenbild: Schönheit – Liebe – Poesie címen október 5-én nyitották meg. A válogatással a múzeum célja megmutatni, hogy a 16. századi velencei festészet hogyan viszonyult a nőkhöz mint művészeti témához, hogy milyen motívumokkal és milyen társadalmi szerepekben jelenítették meg képeiken az alkotók a nőalakokat. A válogatásból megismerhetjük a női portrék fejlődését, a szerelmespárok ábrázolásmódjának mikéntjét, a mitológiai nőalakok megjelenését, emellett a tárlat olyan egyéb izgalmas témákra is rámutat, mint az írással foglalkozó nők megjelenése az olasz reneszánsz festészetében. A január 16-ig nyitva tartó tárlat honlapja (tiziansfrauenbild.khm.at) is rengeteg látnivalóval és információval szolgál azok számára, akik nem tudják a helyszínen megtekinteni.

 

ABSZTRAKT Most csak Debrecenig kell menni ahhoz, hogy kicsit Párizsban érezhessük magunkat. A Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban ugyanis a világhírű nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création legnagyobb művészei­nek alkotásait mutatják be. A Párizsi absztraktok. Abstraction-Création. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy… címen futó kiállítást október 3-án nyitották meg, és egészen január 30-ig várja az érdeklődőket. A tárlat azért is különleges, mert az 1930-as években közel száz művészt összefogó csoport alkotásait legutóbb fél évszázada mutatták be egymás kontextusában, ezúttal ráadásul nemcsak újraegyesítve, hanem a kurátor, Mészáros Flóra művészettörténész nemzetközileg elismert kutatásainak új eredményeit is bemutatva. A többségében külföldi gyűjteményekből, például a Centre Pompidou-ból érkező közel 100 művet felvonultató tárlat Vaszilij Kandinszkij, Jean Hélion, Alexander Calder, Auguste Herbin, František Kupka és Jean Arp mellett olyan magyar alkotók képeit is a világhírű avantgárd vonalába emelve mutatja meg, mint Moholy-Nagy László, Alfred Reth, Étienne Beöthy, Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc. (A kiállításról részletesen a következő lapszámunkban írunk majd.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.