Egy hét kultúra 2021/41.

  • Narancs
  • 2021. október 13.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NOBEL Abdulrazak Gurnah tanzániai születésű regényíró nyerte el a 2021-es irodalmi Nobel-díjat. A szuahéli anyanyelvű, de angol nyelven alkotó Gurnah 1948-ban született, gyerekkorát Zanzibáron töltötte, majd az 1960-as évek végén menekültként került Angliába, ahol az angol és posztkoloniális irodalom professzora lett. Művei elsősorban a kolonizáció hatásait és az afrikai bevándorlók történeteit állítják középpontba. Tíz regénye és több elbeszélése közül kiemelkedik negyedik könyve, az 1994-es Paradise, amely meghozta számára az elismertséget. A regény a tizenkét éves Yusuf történetét követi, akit apja adósságainak törlesztéseként eladni kényszerül, így Kelet-Afrika városi világába kerül, ahol meg kell találnia az eligazodás lehetőségeit a muszlim fekete-afrikaiak, a keresztény misszionáriusok és az indiai szubkontinensről származók különleges társadalmi hierarchiájában. Legutóbbi regénye, a 2020-ban megjelent Afterlife a 19. század végi német gyarmatosítás ritkán tematizált, kegyetlen világát idézi meg. A Svéd Akadémia közleménye szerint a szerzőt „a gyarmatosítás hatásainak megalkuvás nélküli és együtt érző bemutatásáért” díjazták.

 

GYŰJTEMÉNY André Kertész (1894–1985) fényképeinek több mint ezerdarabos gyűjteményét vásárolta meg a magyar állam. A Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény fő részét Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvételeinek kontaktmásolatai, illetve vintázs kópiái képezik. A világszerte ismert fotóművész 1925-ben Budapestről Párizsba költözött, 1936-ban pedig a fenyegető nácizmus miatt New Yorkba települt át. Fényképeit és fotóriportjait a világ legismertebb nemzetközi folyóirataiban közölték, majd a legnevesebb intézmények állították ki. Az Egyesült Államokból ládákban érkező 1136 képet tartalmazó anyag fontos forrás ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk André Kertész pályájának indulásáról, személyes kapcsolatainak hálójáról, családi és baráti viszonyairól is. A gyűjteményt előbb katalogizálják és digitalizálják, kiállítást 2022-ben terveznek belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.