Egy hét kultúra 2021/41.

  • Narancs
  • 2021. október 13.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NOBEL Abdulrazak Gurnah tanzániai születésű regényíró nyerte el a 2021-es irodalmi Nobel-díjat. A szuahéli anyanyelvű, de angol nyelven alkotó Gurnah 1948-ban született, gyerekkorát Zanzibáron töltötte, majd az 1960-as évek végén menekültként került Angliába, ahol az angol és posztkoloniális irodalom professzora lett. Művei elsősorban a kolonizáció hatásait és az afrikai bevándorlók történeteit állítják középpontba. Tíz regénye és több elbeszélése közül kiemelkedik negyedik könyve, az 1994-es Paradise, amely meghozta számára az elismertséget. A regény a tizenkét éves Yusuf történetét követi, akit apja adósságainak törlesztéseként eladni kényszerül, így Kelet-Afrika városi világába kerül, ahol meg kell találnia az eligazodás lehetőségeit a muszlim fekete-afrikaiak, a keresztény misszionáriusok és az indiai szubkontinensről származók különleges társadalmi hierarchiájában. Legutóbbi regénye, a 2020-ban megjelent Afterlife a 19. század végi német gyarmatosítás ritkán tematizált, kegyetlen világát idézi meg. A Svéd Akadémia közleménye szerint a szerzőt „a gyarmatosítás hatásainak megalkuvás nélküli és együtt érző bemutatásáért” díjazták.

 

GYŰJTEMÉNY André Kertész (1894–1985) fényképeinek több mint ezerdarabos gyűjteményét vásárolta meg a magyar állam. A Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény fő részét Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvételeinek kontaktmásolatai, illetve vintázs kópiái képezik. A világszerte ismert fotóművész 1925-ben Budapestről Párizsba költözött, 1936-ban pedig a fenyegető nácizmus miatt New Yorkba települt át. Fényképeit és fotóriportjait a világ legismertebb nemzetközi folyóirataiban közölték, majd a legnevesebb intézmények állították ki. Az Egyesült Államokból ládákban érkező 1136 képet tartalmazó anyag fontos forrás ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk André Kertész pályájának indulásáról, személyes kapcsolatainak hálójáról, családi és baráti viszonyairól is. A gyűjteményt előbb katalogizálják és digitalizálják, kiállítást 2022-ben terveznek belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.