Egy hét kultúra 2021/41.

  • Narancs
  • 2021. október 13.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NOBEL Abdulrazak Gurnah tanzániai születésű regényíró nyerte el a 2021-es irodalmi Nobel-díjat. A szuahéli anyanyelvű, de angol nyelven alkotó Gurnah 1948-ban született, gyerekkorát Zanzibáron töltötte, majd az 1960-as évek végén menekültként került Angliába, ahol az angol és posztkoloniális irodalom professzora lett. Művei elsősorban a kolonizáció hatásait és az afrikai bevándorlók történeteit állítják középpontba. Tíz regénye és több elbeszélése közül kiemelkedik negyedik könyve, az 1994-es Paradise, amely meghozta számára az elismertséget. A regény a tizenkét éves Yusuf történetét követi, akit apja adósságainak törlesztéseként eladni kényszerül, így Kelet-Afrika városi világába kerül, ahol meg kell találnia az eligazodás lehetőségeit a muszlim fekete-afrikaiak, a keresztény misszionáriusok és az indiai szubkontinensről származók különleges társadalmi hierarchiájában. Legutóbbi regénye, a 2020-ban megjelent Afterlife a 19. század végi német gyarmatosítás ritkán tematizált, kegyetlen világát idézi meg. A Svéd Akadémia közleménye szerint a szerzőt „a gyarmatosítás hatásainak megalkuvás nélküli és együtt érző bemutatásáért” díjazták.

 

GYŰJTEMÉNY André Kertész (1894–1985) fényképeinek több mint ezerdarabos gyűjteményét vásárolta meg a magyar állam. A Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény fő részét Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvételeinek kontaktmásolatai, illetve vintázs kópiái képezik. A világszerte ismert fotóművész 1925-ben Budapestről Párizsba költözött, 1936-ban pedig a fenyegető nácizmus miatt New Yorkba települt át. Fényképeit és fotóriportjait a világ legismertebb nemzetközi folyóirataiban közölték, majd a legnevesebb intézmények állították ki. Az Egyesült Államokból ládákban érkező 1136 képet tartalmazó anyag fontos forrás ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk André Kertész pályájának indulásáról, személyes kapcsolatainak hálójáról, családi és baráti viszonyairól is. A gyűjteményt előbb katalogizálják és digitalizálják, kiállítást 2022-ben terveznek belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.