Egy hét kultúra 2021/41.

  • Narancs
  • 2021.10.13 20:55

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NOBEL Abdulrazak Gurnah tanzániai születésű regényíró nyerte el a 2021-es irodalmi Nobel-díjat. A szuahéli anyanyelvű, de angol nyelven alkotó Gurnah 1948-ban született, gyerekkorát Zanzibáron töltötte, majd az 1960-as évek végén menekültként került Angliába, ahol az angol és posztkoloniális irodalom professzora lett. Művei elsősorban a kolonizáció hatásait és az afrikai bevándorlók történeteit állítják középpontba. Tíz regénye és több elbeszélése közül kiemelkedik negyedik könyve, az 1994-es Paradise, amely meghozta számára az elismertséget. A regény a tizenkét éves Yusuf történetét követi, akit apja adósságainak törlesztéseként eladni kényszerül, így Kelet-Afrika városi világába kerül, ahol meg kell találnia az eligazodás lehetőségeit a muszlim fekete-afrikaiak, a keresztény misszionáriusok és az indiai szubkontinensről származók különleges társadalmi hierarchiájában. Legutóbbi regénye, a 2020-ban megjelent Afterlife a 19. század végi német gyarmatosítás ritkán tematizált, kegyetlen világát idézi meg. A Svéd Akadémia közleménye szerint a szerzőt „a gyarmatosítás hatásainak megalkuvás nélküli és együtt érző bemutatásáért” díjazták.

 

GYŰJTEMÉNY André Kertész (1894–1985) fényképeinek több mint ezerdarabos gyűjteményét vásárolta meg a magyar állam. A Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény fő részét Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvételeinek kontaktmásolatai, illetve vintázs kópiái képezik. A világszerte ismert fotóművész 1925-ben Budapestről Párizsba költözött, 1936-ban pedig a fenyegető nácizmus miatt New Yorkba települt át. Fényképeit és fotóriportjait a világ legismertebb nemzetközi folyóirataiban közölték, majd a legnevesebb intézmények állították ki. Az Egyesült Államokból ládákban érkező 1136 képet tartalmazó anyag fontos forrás ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk André Kertész pályájának indulásáról, személyes kapcsolatainak hálójáról, családi és baráti viszonyairól is. A gyűjteményt előbb katalogizálják és digitalizálják, kiállítást 2022-ben terveznek belőle.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.