Egy hét tudomány 2021/41.

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

ÁTJÁRÓ Nem csupán az Antarktisz körüli áramlási viszonyok megváltozása, de a jegesedés növekvő albedó hatása (a napfény mind nagyobb mértékű visszaverődése) is hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon az állandó jégpajzs – erre a konklúzióra jutottak magyar kutatók egy szellemes modellkísérlet nyomán, eredményüket a Scientific Reportsban publikálták. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézete, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, az MTA–MTM–ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, valamint az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogy mennyiben kielégítő a 34 millió évvel ezelőtti ún. eocén-oligocén átmenet széles körben elterjedt magyarázata. Eszerint a Dél-Amerikát az Antarktiszi-félszigettel összekötő földhíd szétválása, azaz a Drake-átjáró kinyílása játszott kulcsszerepet az esemény történetében. Ezzel ugyanis létrejött az Antarktiszt körbefutó cirkumpoláris áramlás, és ezzel a déli sarkvidék elszigetelődött a trópusok melegét szállító óceáni áramlatoktól, ezáltal a Déli-óceán és az Antarktisz hőmérséklete csökkenni kezdett, míg végül megjelent az állandó jégtakaró. A kutatók az ELTE Fizikai Intézetének Kármán-laboratóriumában és a Brandenburgische Technische Universitäten folytatott kísérleteikben a Déli-óceán radikálisan leegyszerűsített modelljét tanulmányozták. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a „tengerfelszíni” hőmérsékletértékek nemhogy csökkentek, hanem minden esetben nőttek az átjáró kinyílása után. Számítógépes klímamodellt használva kiderült, hogy ha a szimulációban megengedik az óceáni jég kialakulását, akkor a Drake-átjáró kinyílása valóban globális hőmérséklet-csökkenéshez vezet.