Egy hét kultúra 2021/50.

  • Narancs
  • 2021. december 15.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

VÁZLAT Az amszterdami Rijksmuseum áttörő eredményt ért el Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményének kutatása során. Legalábbis a festménynek otthont adó intézmény igazgatója így értékelte azt, hogy az eddigi sejtéseket igazolva sikerült felfedezni a mű alatt található vázlatokat. A szakértők már régóta feltételezték, hogy Rembrandtnak valamilyen formában vázlatot kellett készítenie a vászonra, mielőtt hozzáfogott volna az óriási, eredetileg 363-szor 467 centiméteres kompozícióhoz. Mindeddig azonban ez csupán hipotézis volt. Az 1642-ben készült festmény különféle modern képalkotó és számítógépes módszerekkel való vizsgálata során sikerült feltárni a készítés folyamatát és a mű rétegeit. Eszerint Rembrandt egy barna alapszínre bézzsel skiccelte fel a kép körvonalait, ez egészen új felfedezésnek számít. A festményt vizsgáló, Operation Night Watch elnevezésű projekt már 2019 óta zajlik, gyakorlatilag a közönség bevonásával tárják fel az újabb és újabb információkat. Az eredményeket és a festményről kiderített izgalmas részleteket a múzeum weboldalán látványos és informatív módon prezentálják, úgyhogy mindenképpen érdemes körbenézni a rijksmuseum.nl honlapon.

 

KORTÁRS Hosszú várakozás után megnyílt Moszkva új kortárs művészeti intézménye, a hajdani közlekedési áramellátó üzemből kialakított GES-2 kultúrközpont. A V-A-C alapítvány által gründolt intézmény arra kérdez rá, mi a szerepük a kortárs művészeti intézményeknek. A GES-2 célja, hogy újraértelmezze a hagyományos „kultúrház” fogalmát és funkcióját, teret adjon a közösségi, kollaboratív művészeti projekteknek, és arra késztesse az embereket, hogy aktívan részt vegyenek a kulturális alkotások létrehozásában. A GES-2 nem az alkotást, hanem a nézőt akarja középpontba állítani a kultúrházakhoz hasonló interdiszciplináris kulturális platformként, ahol koncerteket, előadásokat, performanszokat, work­shopokat, filmvetítéseket egyaránt tartanak. Az intézmény egy közösségi létesítmény kíván lenni, különleges vonzereje, hogy minden programjuk ingyenes és nyitott mindenki számára. A házat egy igen érdekes performansszal nyitották meg, méghozzá a Santa Barbara című amerikai szappanopera élőszereplős újrajátszásának egy epizódjával. Az Oroszországban kultusz­sorozattá vált szériát azért választották, mert különleges szerepet tölt be az ország popkulturális életében, ugyanis a Szovjetunió felbomlása után ez volt az első amerikai tévéprodukció, amelyet az országban vetítettek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.