ÜNNEP Létrehozásának 100. évét ünnepli a BBC, ennek apropóján BBC100 címen virtuális kiállítást indítottak. Az 1922-ben megalapított British Broadcasting Company mára az egyik legismertebb műsorszolgáltató lett, első igazgatójának, John Reith-nek a közszolgálatiságról vallott elvei pedig gyakorlatilag az egész európai rádiózásra hatással voltak. A BBC azonban nemcsak a rádiózásban, hanem a televíziózásban is hamar hírnevet szerzett: 1932-től megkezdték a kísérleti televízióadások sugárzását, 1936-tól pedig a rendszeres adásaik is elindultak. Minderről és az elmúlt évszázad izgalmas médiatörténeti eseményeiről ad számot az ünnepi honlap (bbc.co.uk/100), amelyen az idővonal mellett 100 kiemelt tárgy, arc és hang kollekcióján keresztül lapozhatjuk végig a műsorszolgáltató történetét. Megtudhatjuk, hogyan zajlottak olyan jelentős médiaesemények, mint az első rádiós élőzésük, vagy éppen II. Erzsébet televízióban is közvetített koronázási ünnepsége 1953-ban. Láthatunk kuriózumnak számító dokumentumokat, és megleshetjük a klasszikussá vált BBC-sorozatok relikviáit is. Mindemellett a Faces of the BBC a szolgáltató fotóarchívumába is bepillantás ad, a Voices of the BBC és a BBC Oral History Collection pedig azok történeteit tartalmazza, akik a cég munkatársaként, tudósítójaként lehettek részesei a BBC eddigi históriájának.
CSERE Egy isteni lábfejet – legalábbis az azt ábrázoló fríztöredéket – juttat vissza Olaszország egyik múzeuma Görögországba. Az Akropoliszról, a Parthenónról származó faragott márvány Artemisz vagy Pheitó istenség lábfejét ábrázolja, és még a 19. században került Szicília és Málta akkori brit nagykövetének, Robert Fagannek a tulajdonába. A nagykövet halála után a hagyatékot a palermói egyetemnek adták el, majd a palermói Museo Archeologico Regionale Antonino Salinasba került. Az intézmény a műkincset most egy négyéves csereszerződés keretében juttatja el az athéni Akropolisz Múzeumba, amely viszonzásként Pallasz Athéné egy több mint 2400 éves, fej nélküli szobrát és egy i. e. 8. századi amforát ad. A szerződés szerint a felek egyszeri alkalommal hosszabbíthatnak, de tudni lehet, hogy Görögország hosszú távú célja az lenne, hogy a Parthenón-töredék végleg Athénban maradhasson. Az ANSA hírügynökség közleménye szerint a szerződéssel Szicília úttörő kíván lenni a Parthenón darabjainak Görögországba való visszajuttatásában, és így kívánnak reagálni arra, hogy az Egyesült Királyság hosszú évek óta mindig elutasította az erre vonatkozó görög kérelmeket.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
