rés a présen: Január 14-én mutatja be a PanoDráma a Kár, hogy rák című előadást Lengyel Anna dramaturg, műfordító és a társulat alapítójának emlékére. Róla szól ez az előadás?
Hárs Anna: Anna tavasszal halt meg, rákban. Az előadás arról szól, hogy milyen egyedülálló módon élte meg a betegségét. Négy év telt el a diagnózis és a végjáték között, döbbenetes volt közelről figyelni, hogy mennyire termékeny időszak volt ez számára a szakmai és a magánéletében is. Elindult egy különös másodvirágzás. Energetizálta őt ez az állapot. Nem vak, hanem vele született optimizmussal, rettenthetetlenül ment előre, nem félt, nem esett kétségbe. Élt, dolgozott, barátkozott. Végtelen kíváncsisággal kutatta saját – egyébként rendkívül ritka és agresszív – rákfajtáját, lenyűgözte őt az orvostudomány. Bizalmas baráti kapcsolatot épített ki az orvosaival. Nagy népnevelői hevülettel próbált minél több fórumon beszélni a rákról, és arra biztatni az embereket, hogy ne sodródjanak, hanem legyenek tisztában a saját helyzetükkel, lehetőségeikkel, és adott esetben ne féljenek döntéseket hozni. Ennek a projektnek a részeként indult a Kár, hogy rák is, amelyet több mint egy évvel ezelőtt mutattunk volna be eredetileg, de a Covid elmosta a premiert, és aztán Anna halála alapvetően átírta az előadást, de azt remélem, így is tetszene neki.
rap: Verbatim módszerrel születik ez az előadás is. Mi a lényege ennek, és mi a szerepe ebben egy dramaturgnak?
HA: A verbatim a dokumentumszínháznak az a változata, amelyben szigorúan szó szerint használunk fel és szerkesztünk előadásszöveggé minden forrásszöveget. Ezek nagy része jellemzően általunk készített interjú, de korábbi előadásainkban rendszeresen használtunk talált anyagokat: internetes bejegyzések, kommentek, jegyzőkönyvek, videó- vagy hangfelvételek, újságcikkek, tanulmányok, elkapott mondatok – széles a paletta. A kutatás és anyaggyűjtés fázisát követi a szerkesztés, amikor ötven-, százórányi vagy akár még több szövegből faragunk egyórányi előadást. Ez számomra a dramaturgi munka csúcsa.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
