rés a présen

„Átírta az előadást”

  • rés a présen
  • 2022. január 12.

Színház

Hárs Anna dramaturg

rés a présen: Január 14-én mutatja be a PanoDráma a Kár, hogy rák című előadást Lengyel Anna dramaturg, műfordító és a társulat alapítójának emlékére. Róla szól ez az előadás?

Hárs Anna: Anna tavasszal halt meg, rákban. Az előadás arról szól, hogy milyen egyedülálló módon élte meg a betegségét. Négy év telt el a diagnózis és a végjáték között, döbbenetes volt közelről figyelni, hogy mennyire termékeny időszak volt ez számára a szakmai és a magánéletében is. Elindult egy különös másodvirágzás. Energetizálta őt ez az állapot. Nem vak, hanem vele született optimizmussal, rettenthetetlenül ment előre, nem félt, nem esett kétségbe. Élt, dolgozott, barátkozott. Végtelen kíváncsisággal kutatta saját – egyébként rendkívül ritka és agresszív – rákfajtáját, lenyűgözte őt az orvostudomány. Bizalmas baráti kapcsolatot épített ki az orvosaival. Nagy népnevelői hevülettel próbált minél több fórumon beszélni a rákról, és arra biztatni az embereket, hogy ne sodródjanak, hanem legyenek tisztában a saját helyzetükkel, lehetőségeikkel, és adott esetben ne féljenek döntéseket hozni. Ennek a projektnek a részeként indult a Kár, hogy rák is, amelyet több mint egy évvel ezelőtt mutattunk volna be eredetileg, de a Covid elmosta a premiert, és aztán Anna halála alapvetően átírta az előadást, de azt remélem, így is tetszene neki.

rap: Verbatim módszerrel születik ez az előadás is. Mi a lényege ennek, és mi a szerepe ebben egy dramaturgnak?

HA: A verbatim a dokumentumszínháznak az a változata, amelyben szigorúan szó szerint használunk fel és szerkesztünk előadás­szöveggé minden forrásszöveget. Ezek nagy része jellemzően általunk készített interjú, de korábbi előadásainkban rendszeresen használtunk talált anyagokat: internetes bejegyzések, kommentek, jegyzőkönyvek, videó- vagy hangfelvételek, újságcikkek, tanulmányok, elkapott mondatok – széles a paletta. A kutatás és anyaggyűjtés fázisát követi a szerkesztés, amikor ötven-, százórányi vagy akár még több szövegből faragunk egyórányi előadást. Ez számomra a dramaturgi munka csúcsa.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.