Egy hét kultúra 2022/38.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NÉPRAJZ Szeptember 17-én egy 24 órás változatos programsorozat keretében nyilvánosan is megnyitották Berlinben a Humboldt Forumon kialakított múzeumegyüttes, az Ethnologisches Museum és a Museum für Asiatische Kunst keleti szárnyát, így most már teljességükben megtekinthetők a több részletben átadott kiállítóterek és az itt berendezett tárlatok. Az összefonódó intézményeket több szakaszban nyitották meg: 2020-ban digitálisan mutatták be az elkészült kiállításokat a közönségnek, majd 2021-ben a nyugati szárnyban berendezett tárlatok váltak látogathatóvá. A mostani megnyitó után viszont már az összesen 16 ezer négyzetmétert meghaladó kiállítási területen várja a múzeum az érdeklődőket. Az új részlegen egyebek közt tárlatot rendeztek be az iszlám globális sokszínűségének bemutatására, de különtermeket kapott a történelmi Benini Királyság művészete is. A látogatók mindemellett Ázsia, Afrika, Amerika és a csendes-óceáni szigetvilág kultúrájának kiemelkedő emlékeivel – használati tárgyakkal, művészeti alkotásokkal, fotókkal, filmekkel – is találkozhatnak. Ráadásul a múzeum nem csak a letűnt korokra kíván emlékezni, a történeti emlékek mellett kortárs műveket is bemutatnak, hogy a tárlatok valóban korokon átívelő, átfogó képet adhassanak egy-egy kultúráról.

 

IMPRESSZIÓ Új múzeumot nyitottak a Párizs melletti Argenteuilben, Claude Monet egykori otthonában. A Maison impressionniste de Claude Monet-t szeptember 20-án adták át, a tárlat a festő itt töltött éveit mutatja be. Monet 1874 és 1878 között élt és alkotott a svájci menedékházakat idéző épületben. Ebben az időszakban a település a párizsiak egyik kedvelt kirándulóhelye volt, a hely pedig a festőt is biztosan megihlette, ugyanis argenteuil-i alkotóéveiben kétszáznál is több képet festett, ezek közül ráadásul 150-nél szolgált témául maga a környék, például a virágoskert és a közeli Szajna-part. Az elöregedett ház múzeummá alakítását 2003-ban kezdték el, ekkor felvásárolták az épületet, és teljesen felújították. A bútorzat ugyan már nem maradt meg, de azt korabeli, restaurált darabokkal pótolták, hogy visszaidézzék Monet itt töltött éveit, a kertet pedig kifejezetten a festő művei alapján állították helyre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.