Egy hét kultúra 2022/38.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NÉPRAJZ Szeptember 17-én egy 24 órás változatos programsorozat keretében nyilvánosan is megnyitották Berlinben a Humboldt Forumon kialakított múzeumegyüttes, az Ethnologisches Museum és a Museum für Asiatische Kunst keleti szárnyát, így most már teljességükben megtekinthetők a több részletben átadott kiállítóterek és az itt berendezett tárlatok. Az összefonódó intézményeket több szakaszban nyitották meg: 2020-ban digitálisan mutatták be az elkészült kiállításokat a közönségnek, majd 2021-ben a nyugati szárnyban berendezett tárlatok váltak látogathatóvá. A mostani megnyitó után viszont már az összesen 16 ezer négyzetmétert meghaladó kiállítási területen várja a múzeum az érdeklődőket. Az új részlegen egyebek közt tárlatot rendeztek be az iszlám globális sokszínűségének bemutatására, de különtermeket kapott a történelmi Benini Királyság művészete is. A látogatók mindemellett Ázsia, Afrika, Amerika és a csendes-óceáni szigetvilág kultúrájának kiemelkedő emlékeivel – használati tárgyakkal, művészeti alkotásokkal, fotókkal, filmekkel – is találkozhatnak. Ráadásul a múzeum nem csak a letűnt korokra kíván emlékezni, a történeti emlékek mellett kortárs műveket is bemutatnak, hogy a tárlatok valóban korokon átívelő, átfogó képet adhassanak egy-egy kultúráról.

 

IMPRESSZIÓ Új múzeumot nyitottak a Párizs melletti Argenteuilben, Claude Monet egykori otthonában. A Maison impressionniste de Claude Monet-t szeptember 20-án adták át, a tárlat a festő itt töltött éveit mutatja be. Monet 1874 és 1878 között élt és alkotott a svájci menedékházakat idéző épületben. Ebben az időszakban a település a párizsiak egyik kedvelt kirándulóhelye volt, a hely pedig a festőt is biztosan megihlette, ugyanis argenteuil-i alkotóéveiben kétszáznál is több képet festett, ezek közül ráadásul 150-nél szolgált témául maga a környék, például a virágoskert és a közeli Szajna-part. Az elöregedett ház múzeummá alakítását 2003-ban kezdték el, ekkor felvásárolták az épületet, és teljesen felújították. A bútorzat ugyan már nem maradt meg, de azt korabeli, restaurált darabokkal pótolták, hogy visszaidézzék Monet itt töltött éveit, a kertet pedig kifejezetten a festő művei alapján állították helyre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.