Egy hét kultúra 2022/38.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NÉPRAJZ Szeptember 17-én egy 24 órás változatos programsorozat keretében nyilvánosan is megnyitották Berlinben a Humboldt Forumon kialakított múzeumegyüttes, az Ethnologisches Museum és a Museum für Asiatische Kunst keleti szárnyát, így most már teljességükben megtekinthetők a több részletben átadott kiállítóterek és az itt berendezett tárlatok. Az összefonódó intézményeket több szakaszban nyitották meg: 2020-ban digitálisan mutatták be az elkészült kiállításokat a közönségnek, majd 2021-ben a nyugati szárnyban berendezett tárlatok váltak látogathatóvá. A mostani megnyitó után viszont már az összesen 16 ezer négyzetmétert meghaladó kiállítási területen várja a múzeum az érdeklődőket. Az új részlegen egyebek közt tárlatot rendeztek be az iszlám globális sokszínűségének bemutatására, de különtermeket kapott a történelmi Benini Királyság művészete is. A látogatók mindemellett Ázsia, Afrika, Amerika és a csendes-óceáni szigetvilág kultúrájának kiemelkedő emlékeivel – használati tárgyakkal, művészeti alkotásokkal, fotókkal, filmekkel – is találkozhatnak. Ráadásul a múzeum nem csak a letűnt korokra kíván emlékezni, a történeti emlékek mellett kortárs műveket is bemutatnak, hogy a tárlatok valóban korokon átívelő, átfogó képet adhassanak egy-egy kultúráról.

 

IMPRESSZIÓ Új múzeumot nyitottak a Párizs melletti Argenteuilben, Claude Monet egykori otthonában. A Maison impressionniste de Claude Monet-t szeptember 20-án adták át, a tárlat a festő itt töltött éveit mutatja be. Monet 1874 és 1878 között élt és alkotott a svájci menedékházakat idéző épületben. Ebben az időszakban a település a párizsiak egyik kedvelt kirándulóhelye volt, a hely pedig a festőt is biztosan megihlette, ugyanis argenteuil-i alkotóéveiben kétszáznál is több képet festett, ezek közül ráadásul 150-nél szolgált témául maga a környék, például a virágoskert és a közeli Szajna-part. Az elöregedett ház múzeummá alakítását 2003-ban kezdték el, ekkor felvásárolták az épületet, és teljesen felújították. A bútorzat ugyan már nem maradt meg, de azt korabeli, restaurált darabokkal pótolták, hogy visszaidézzék Monet itt töltött éveit, a kertet pedig kifejezetten a festő művei alapján állították helyre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.