Egy hét kultúra 2022/38.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NÉPRAJZ Szeptember 17-én egy 24 órás változatos programsorozat keretében nyilvánosan is megnyitották Berlinben a Humboldt Forumon kialakított múzeumegyüttes, az Ethnologisches Museum és a Museum für Asiatische Kunst keleti szárnyát, így most már teljességükben megtekinthetők a több részletben átadott kiállítóterek és az itt berendezett tárlatok. Az összefonódó intézményeket több szakaszban nyitották meg: 2020-ban digitálisan mutatták be az elkészült kiállításokat a közönségnek, majd 2021-ben a nyugati szárnyban berendezett tárlatok váltak látogathatóvá. A mostani megnyitó után viszont már az összesen 16 ezer négyzetmétert meghaladó kiállítási területen várja a múzeum az érdeklődőket. Az új részlegen egyebek közt tárlatot rendeztek be az iszlám globális sokszínűségének bemutatására, de különtermeket kapott a történelmi Benini Királyság művészete is. A látogatók mindemellett Ázsia, Afrika, Amerika és a csendes-óceáni szigetvilág kultúrájának kiemelkedő emlékeivel – használati tárgyakkal, művészeti alkotásokkal, fotókkal, filmekkel – is találkozhatnak. Ráadásul a múzeum nem csak a letűnt korokra kíván emlékezni, a történeti emlékek mellett kortárs műveket is bemutatnak, hogy a tárlatok valóban korokon átívelő, átfogó képet adhassanak egy-egy kultúráról.

 

IMPRESSZIÓ Új múzeumot nyitottak a Párizs melletti Argenteuilben, Claude Monet egykori otthonában. A Maison impressionniste de Claude Monet-t szeptember 20-án adták át, a tárlat a festő itt töltött éveit mutatja be. Monet 1874 és 1878 között élt és alkotott a svájci menedékházakat idéző épületben. Ebben az időszakban a település a párizsiak egyik kedvelt kirándulóhelye volt, a hely pedig a festőt is biztosan megihlette, ugyanis argenteuil-i alkotóéveiben kétszáznál is több képet festett, ezek közül ráadásul 150-nél szolgált témául maga a környék, például a virágoskert és a közeli Szajna-part. Az elöregedett ház múzeummá alakítását 2003-ban kezdték el, ekkor felvásárolták az épületet, és teljesen felújították. A bútorzat ugyan már nem maradt meg, de azt korabeli, restaurált darabokkal pótolták, hogy visszaidézzék Monet itt töltött éveit, a kertet pedig kifejezetten a festő művei alapján állították helyre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.