Egy hét kultúra 2022/38.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

NÉPRAJZ Szeptember 17-én egy 24 órás változatos programsorozat keretében nyilvánosan is megnyitották Berlinben a Humboldt Forumon kialakított múzeumegyüttes, az Ethnologisches Museum és a Museum für Asiatische Kunst keleti szárnyát, így most már teljességükben megtekinthetők a több részletben átadott kiállítóterek és az itt berendezett tárlatok. Az összefonódó intézményeket több szakaszban nyitották meg: 2020-ban digitálisan mutatták be az elkészült kiállításokat a közönségnek, majd 2021-ben a nyugati szárnyban berendezett tárlatok váltak látogathatóvá. A mostani megnyitó után viszont már az összesen 16 ezer négyzetmétert meghaladó kiállítási területen várja a múzeum az érdeklődőket. Az új részlegen egyebek közt tárlatot rendeztek be az iszlám globális sokszínűségének bemutatására, de különtermeket kapott a történelmi Benini Királyság művészete is. A látogatók mindemellett Ázsia, Afrika, Amerika és a csendes-óceáni szigetvilág kultúrájának kiemelkedő emlékeivel – használati tárgyakkal, művészeti alkotásokkal, fotókkal, filmekkel – is találkozhatnak. Ráadásul a múzeum nem csak a letűnt korokra kíván emlékezni, a történeti emlékek mellett kortárs műveket is bemutatnak, hogy a tárlatok valóban korokon átívelő, átfogó képet adhassanak egy-egy kultúráról.

 

IMPRESSZIÓ Új múzeumot nyitottak a Párizs melletti Argenteuilben, Claude Monet egykori otthonában. A Maison impressionniste de Claude Monet-t szeptember 20-án adták át, a tárlat a festő itt töltött éveit mutatja be. Monet 1874 és 1878 között élt és alkotott a svájci menedékházakat idéző épületben. Ebben az időszakban a település a párizsiak egyik kedvelt kirándulóhelye volt, a hely pedig a festőt is biztosan megihlette, ugyanis argenteuil-i alkotóéveiben kétszáznál is több képet festett, ezek közül ráadásul 150-nél szolgált témául maga a környék, például a virágoskert és a közeli Szajna-part. Az elöregedett ház múzeummá alakítását 2003-ban kezdték el, ekkor felvásárolták az épületet, és teljesen felújították. A bútorzat ugyan már nem maradt meg, de azt korabeli, restaurált darabokkal pótolták, hogy visszaidézzék Monet itt töltött éveit, a kertet pedig kifejezetten a festő művei alapján állították helyre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.