Egy hét kultúra 2022/41.

  • Narancs
  • 2022. október 12.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

ARCHÍVUM Október 16-án nyitják meg Nádas Péter archívumát a Berlini Művészeti Akadémia (Akademie der Künste) székházában. A Nádas Péter-gyűjtemény így olyan kortárs magyar szerzők hagyatéka mellé kerül Berlinbe, mint Kertész Imréé, Konrád Györgyé és Esterházy Péteré. A gazdag anyag 240 dobozból áll, megtalálható benne a szerző összes eddigi művének kéz- és gépirata az ezekhez tartozó jegyzetekkel, vázlatokkal együtt, s még a szerző tizenegy éves korából származó fogalmazványokat is tartalmaz. Mindemellett a személyes archívumban helyet kaptak Nádas Péter levelei, személyes dokumentumai, illetve családtörténeti anyagok és fotók is. Nádas Péter 2006 óta tagja a Berlini Művészeti Akadémiának, az intézmény az iratanyagot nemcsak megőrzi majd, hanem kutathatóvá is teszi.

 

LEOPÁRD Kiállítják Banksy egyik korai művét, a Leopárd és vonalkód falra fújt változatát, amelyről évekig azt hitték, hogy 2010-ben megsemmisült. Egy helyi építész azonban annak idején meglátta a fantáziát a lebontásra ítélt bristoli ház falán levő, mára óriási értékké váló képben, és engedélyt kapott arra, hogy óvatosan körbevésve leemelje, és megőrizze azt. Az eredeti művet, amelynek stenciljével egyébként később Banksy több változatot is készített, azóta a közönség csak egyszer láthatta, 2014-ben egy iskolai rendezvényen. Most azonban egy ennél nagyobb reprezentációt kapó kiállításon is bemutatják a művet, a tulajdonos ugyanis felajánlotta a megmentett változatot a The Art of Banksy című salfordi kiállítás számára, amelyen október 21-től lesz látható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.