Egy hét kultúra 2023/1.

  • Narancs
  • 2023. január 4.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

KÖZKINCS Ahogy az év elején lenni szokott, 2023. január 1-jétől is újabb életművek váltak szabadon felhasználhatóvá, miután lejárt az 1952-ben elhunyt szerzők alkotásait – irodalmi műveit, festményeit, zeneműveit, építészeti terveit – automatikusan szerzői jogi védelem alatt tartó 70 év. A feloldás többek között érinti Molnár Ferenc és Kempelen Béla írásait, Szász Gyula matematikus tudományos publikációit, Kende Géza festményeit és Szerémi Gusztáv zeneműveit is. A külföldi szerzők közül Paul Éluard írásai, az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun művei, és a német gyerekkönyvszerző Waldemar Bonsels könyvei is jogdíj nélkül hozzáférhetővé váltak. Az amerikai törvények ennél összetettebbek, annyi elmondható, hogy az általános szabály alapján ott most az 1927-ben megjelent művek vesztették el a védettséget, például Virginia Woolf A világítótorony (To the Lighthouse) című műve, Arthur Conan Doyle-tól a Sherlock Holmes esetnaplója (The Case-Book of Sherlock Holmes) és Franz Kafka Amerika (Der Verschollene) című munkája is. A védelem alól néhány fontos filmtörténeti alkotás is kikerült, egyebek közt Fritz Lang Metropolisa, az első, legjobb filmnek járó Oscart elnyerő Szárnyak (Wings) és Murnau Virradat (Sunrise) című műve. Fontos megjegyezni azonban, hogy a feloldás csak az eredeti művekre érvényes, a feldolgozásaikra már nem.

 

ÉKSZEREK Megtalálták a II. világháború utáni egyik legnagyobb németországi műkincsrablás ellopott ékszereinek nagy részét. A drezdai Historisches Grünes Gewölbe múzeumba még 2019-ben törtek be, s több mint 113 millió euró értékű, összesen 4300 gyémántot tartalmazó ékszerkollekciót vittek el az intézményből. A felételezett elkövetőket – egy számos lopásban és bűncselekményben érintett berlini klán tagjait – még 2020-ban és 2021-ben letartóztatták, ám az ellopott értékeket csak most találták meg, a rendőrség közlése szerint a december 16-ról 17-re virradó éjszakán foglalták le azokat. Az előkerült 31 kincs között van a lengyel Fehér Sas-rend egyik gyémántokkal díszített melltűje, ám a legértékesebb darab, Amália Auguszta bajor hercegnő 600-nál több briliánssal kirakott mellszalagja még nem került elő. A hatóságok és a szakértők jelenleg a megtalált darabok eredetiségének és állapotának ellenőrzését végzik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.