Egy hét kultúra 2023/11.

  • Narancs
  • 2023. március 15.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

MÁRVÁNY A Vatikán három, egykor az Akropoliszt díszítő, ám az utóbbi kétszáz évben a Vatikáni Múzeum gyűjteményét képező szobortöredéket szállíttat vissza Athénba. Ferenc pápa már tavaly decemberben jelezte, hogy megválnak az elhurcolt Parthenon-márványoktól, igaz, ekkor kiadott közleményében még az ortodox egyháznak szánt „adományként” hivatkozott a műtárgyakra. A 2500 éves, egy lovat, egy szakállas férfit és egy fiú fejét ábrázoló szobortöredékek a tervek szerint március 24-én érkeznek Athénba. A visszaszolgáltatásról szóló aláírást egy külön ceremóniával kötötték össze, amelyen a görög fél képviselője arról beszélt, remélhetőleg mások is követni fogják a pápa gesztusát. A Parthenonból, az athéni Akropolisz egykori, gazdagon díszített templomából korábban eltávolított szobrok és frízek jelenleg olyan múzeumokban láthatók, mint a British Museum, a Louvre vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum.

 

TÁRSASJÁTÉK Március 10-én tartották a Szociopoly című interaktív színházi társasjáték 350. előadását a Jurányi 123-as laborjában. A Szociopoly társasjátékként született meg 2010-ben Bass László szociológus és Fodor Kata szociális munkás elgondolása nyomán. A Bánkitó Fesztiválon néhány fiatal kipróbálhatta, milyen eséllyel élne meg egy hónapig a szegénység adta keretek között, négy évvel később pedig Fábián Gábor – az akkor még létező Szputnyik társulat tagjaként – hozta létre a játék színházi változatát. A Szociopoly a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életé­ről szól. A falu lakói – akiknek helyzetébe a nézők kerülnek – szegény családok, akik jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak. A társasjáték faluját persze az infláció sem kímélte, át kellett alakítani a kereteket, hiszen a darab lényeges mozzanata, hogy a nézők által megélt helyzetek minél valóságosabbak legyenek. A produkció természetéből adódóan nincs két egyforma előadás.

 

NEGYVEN Meghirdették a Budapesti Fesztiválzenekar negyvenedik évadát. Az évadismertető sajtótájékoztatón Fischer Iván, a Fesztiválzenekar zeneigazgatója felidézte: az együttes első évtizede az építkezésről szólt, 1992-ben lettek Budapest hivatalos zenekara, s akkor számos új kezdeményezést elindítottak, 2009 és 2010 körül pedig új korszakot kezdtek, kilépve a koncerttermekből. Mint most Fischer Iván elárulta, ismét azt tervezi, hogy teljesen új irányba indulnak el. A jubileumi szezon operabemutatója Debussy Pelléas és Mélisande-ja lesz, nemzetközi szereplőgárdával, Bernard Richter és Patricia Petibon főszereplésével. A premiert Spoletóban tartják, majd a Müpába, a vicenzai operafesztiválra és a hamburgi Elbphilharmonie-ba utazik az előadás. A zeneigazgató-karmester felhívta a figyelmet a Kompasszió című produkcióra is: Bach Máté-passiójának különleges változatában az evangéliumi és Bach-korabeli szövegek mellé kortárs szenvedéstörténeteket is bekapcsolnak, együttérezve más ártatlan áldozatokkal is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.