Egy hét kultúra 2023/11.

  • Narancs
  • 2023. március 15.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

MÁRVÁNY A Vatikán három, egykor az Akropoliszt díszítő, ám az utóbbi kétszáz évben a Vatikáni Múzeum gyűjteményét képező szobortöredéket szállíttat vissza Athénba. Ferenc pápa már tavaly decemberben jelezte, hogy megválnak az elhurcolt Parthenon-márványoktól, igaz, ekkor kiadott közleményében még az ortodox egyháznak szánt „adományként” hivatkozott a műtárgyakra. A 2500 éves, egy lovat, egy szakállas férfit és egy fiú fejét ábrázoló szobortöredékek a tervek szerint március 24-én érkeznek Athénba. A visszaszolgáltatásról szóló aláírást egy külön ceremóniával kötötték össze, amelyen a görög fél képviselője arról beszélt, remélhetőleg mások is követni fogják a pápa gesztusát. A Parthenonból, az athéni Akropolisz egykori, gazdagon díszített templomából korábban eltávolított szobrok és frízek jelenleg olyan múzeumokban láthatók, mint a British Museum, a Louvre vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum.

 

TÁRSASJÁTÉK Március 10-én tartották a Szociopoly című interaktív színházi társasjáték 350. előadását a Jurányi 123-as laborjában. A Szociopoly társasjátékként született meg 2010-ben Bass László szociológus és Fodor Kata szociális munkás elgondolása nyomán. A Bánkitó Fesztiválon néhány fiatal kipróbálhatta, milyen eséllyel élne meg egy hónapig a szegénység adta keretek között, négy évvel később pedig Fábián Gábor – az akkor még létező Szputnyik társulat tagjaként – hozta létre a játék színházi változatát. A Szociopoly a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életé­ről szól. A falu lakói – akiknek helyzetébe a nézők kerülnek – szegény családok, akik jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak. A társasjáték faluját persze az infláció sem kímélte, át kellett alakítani a kereteket, hiszen a darab lényeges mozzanata, hogy a nézők által megélt helyzetek minél valóságosabbak legyenek. A produkció természetéből adódóan nincs két egyforma előadás.

 

NEGYVEN Meghirdették a Budapesti Fesztiválzenekar negyvenedik évadát. Az évadismertető sajtótájékoztatón Fischer Iván, a Fesztiválzenekar zeneigazgatója felidézte: az együttes első évtizede az építkezésről szólt, 1992-ben lettek Budapest hivatalos zenekara, s akkor számos új kezdeményezést elindítottak, 2009 és 2010 körül pedig új korszakot kezdtek, kilépve a koncerttermekből. Mint most Fischer Iván elárulta, ismét azt tervezi, hogy teljesen új irányba indulnak el. A jubileumi szezon operabemutatója Debussy Pelléas és Mélisande-ja lesz, nemzetközi szereplőgárdával, Bernard Richter és Patricia Petibon főszereplésével. A premiert Spoletóban tartják, majd a Müpába, a vicenzai operafesztiválra és a hamburgi Elbphilharmonie-ba utazik az előadás. A zeneigazgató-karmester felhívta a figyelmet a Kompasszió című produkcióra is: Bach Máté-passiójának különleges változatában az evangéliumi és Bach-korabeli szövegek mellé kortárs szenvedéstörténeteket is bekapcsolnak, együttérezve más ártatlan áldozatokkal is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.