Egy hét kultúra 2023/46.

  • Narancs
  • 2023. november 15.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

GONCOURT-DÍJ Jean-Baptiste Andrea Veiller sur elle (Őrködni felette) című regénye kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a ­Goncourt-díjat. Az Olaszországban játszótó történet az első világháborútól kezdődően mutatja be a fasizmus térnyerését, majd bukását, miközben az egészen az 1980-as évekig érő cselekmény egy szerelmi szálon keresztül a feminizmus és a művészet kérdéseire is reflektál. Az 52 éves szerző – aki ­sikeres filmrendezői és forgatókönyvírói karrierjét hátrahagyva, néhány éve fordult az irodalom felé – egy francia rádióműsorban nemrég arról beszélt, hogy negyedik regényeként olyan művet szeretett volna írni, amilyent fiatal korában ő maga is szívesen olvasott volna. A Goncourt-díjat 1903 óta adják át, 1914 óta hagyományosan a párizsi Drouant étteremben, egy ebéd keretében. A jelentős marketingértékkel bíró elismerés jelképes, mindössze 10 eurós pénzjutalommal jár, egy szerző pedig csak egyszer kaphatja meg a díjat.

A SZÍNÉSZSZTRÁJK VÉGE A hollywoodi színészcéh (SAG-AFTRA) ­november 8-án előzetes megállapodásra jutott a film- és televízióstúdiókkal, így másnap délben véget ért Hollywood történetének eddigi leghosszabb, 118 napig tartó színészsztrájkja. Az új, három évre szóló megállapodás védelmet ígér az ellen, hogy a stúdiók az emberi szereplők rovására használják a mesterséges intelligenciát, továbbá a juttatások növelését is tartalmazza. Ennek értelmében a juttatások legalább 7 százalékkal emelkednek, ez két százalékponttal haladja meg a forgatókönyvírók (WGA) és a rendezők (DGA) céhe által korábban kiharcolt emelést. A színészszakszervezet tárgyalóbizottsága a stúdiókkal kötött előzetes megállapodást titkos szavazással fogadta el, a mintegy 160 ezer szakszervezeti tag szavazása még hátravan, a sztrájkot azonban már lefújták, a színészek pedig újra munkába álltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.