Egy hét kultúra 2024/23.

  • Narancs
  • 2024. június 5.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÍME EGY CARAVAGGIO! Május 28. óta a madridi Prado múzeumban látható Michelangelo Merisi da Caravaggio Ecce homo című festménye. Az itáliai művész megkorbácsolt, töviskoronás Krisztust ábrázoló képe azután került a spanyol főváros nemzeti múzeumába, hogy három évvel ezelőtt téves katalogizálása miatt majdnem elárverezték, ráadásul mindössze 1500 eurós (585 ezer forint) áron. A festő utolsó éveinek sötét korszakából származó alkotást 2021 áprilisában a Prado szakértői szúrták ki egy madridi aukciósház licitre meghirdetett tételei között, ezért értesítették a spanyol kulturális minisztériumot, amely kiviteli tilalmat rendelt el a festményre. A szakértők alapos vizsgálat és restaurálás után megállapították, valóban Caravaggio munkájáról van szó, és nem a 17. századi spanyol művész, Jusepe de Ribera alkotásáról, ahogy azt az árverés szervezői gondolták. Az Ecce homo október 13-ig lesz kiállítva a Pradóban, nem messze Caravaggio Dávid Góliát fejével című művétől.

LEMEZHALLGATÁS Az Ausztráliához tartozó Tasmániában található Museum of Old and New Art (MONA) kiállításának részeként mutatják be a Wu-Tang Clan amerikai hiphopkollektíva Once Upon a Time in Shaolin című lemezét, amelyből mindössze egyetlen fizikai példány készült. A rapcsapat 2006 és 2013 között titokban rögzítette New Yorkban az albumot, s azt a streamingnek és az illegális letöltéseknek a zene értékét csökkentő hatása miatt egyedi műalkotásként dobták piacra 2015-ben. Az egyetlen CD-t rejtő, kézzel készített nikkeldobozhoz tartozik a dalszövegek bőrkötésű kézirata és egy jogi dokumentum is, amely szerint a doboz tulajdonosa 88 évig nem teheti közzé az albumon hallható 31 számot. A MONA Namedropping című kiállításán június 15. és 24. között a közönség – szűk körű lemezhallgató bulik keretében – egy harmincperces részletet hallgathat meg a világ legritkább lemezéből, amelyet jelenleg a Pleasr digitális művészeti kollektíva őriz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.