Egy hét kultúra 2024/30.

  • Narancs
  • 2024. július 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

REJTETT PORTRÉ Északkelet-Anglia egyik leghíresebb 20. századi művészének eddig ismeretlen önarcképét találták meg egy másik festmény hátulján. Norman Cornish (1919–2014) portréját a bányászból lett képzőművész alkotásait a szintén észak-angliai L. S. Lowry (1887–1976) műveivel együtt bemutató kiállításra készülve fedezte fel a durhami Barnard Castle-ben található Bowes Museum egyik munkatársa. Állítása szerint először az egyik kép keretéhez erősített szokatlan hátlapra lett figyelmes, amelyet végül eltávolított. Ekkor pillantotta meg a portrét Cornish Bar Scene című vásznának hátulján. A durva ecsetvonásokkal megfestett önarckép a szakértők szerint egyértelműen Cornish korai időszakából származik. A múzeum úgy döntött, mindkét képet bemutatják a július 20-tól egészen jövő januárig látogatható kiállításon. Igaz, ez azt jelenti, hogy az egyik festmény mindig fejjel lefelé áll majd, ezért bizonyos időközönként megfordítják a dupla műalkotást. Cornish és Lowry gyakran foglalkozott az angol munkások éjszakai életével, a most nyílt tárlaton pedig több mint 50 festményük, vázlatuk és rajzuk látható.

PISZTOLYOK Közel 1,7 millió euróért (nagyjából 660 millió forint) keltek el a Párizs közelében lévő fontainebleau-i kastély mellett megrendezett árverésen Napóleon pisztolyai. A két, arannyal és ezüsttel berakott, Napóleon portréjával díszített pisztoly Louis-Marin Gosset párizsi fegyvergyártó műhelyében készült. 1814. április 12-ének éjjelén a hatalomról lemondani kényszerült Napóleon állítólag ezekkel a pisztolyokkal akarta kioltani saját életét a fontainebleau-i kastélyban, ám Armand de Caulaincourt tábornok, aki az oroszországi hadjáratban részt vett, kivette belőlük a puskaport. Napóleon később Caulaincourt-nak ajándékozta e fegyvereket, azokat azután a tábornok utódai örökölték meg.

FORTEPAN GALÉRIA Fotógalériát nyit Kőszegen a Fortepan közösségi fotóarchívum. A tervek szerint minden nyáron egy-egy szerzői vagy tematikus kiállítást rendeznek a Táblaház utca 9. alatt található épület földszintjén, Vidor Ágoston kárpitosmester egykori műhelyének helyén. A galéria első tárlata július 25-én nyílik meg Lissák Tivadar (1909–1967) képeiből. A harmadik generációs mérnökemberről csak fél évszázaddal halála után derült ki, hogy tehetséges fotós volt. Családja öt évtizeden át őrizte mintegy 8 ezer negatívját, amely közül 2014-ben került fel 2200 darab a Fortepan digitális fotóarchívumba. A Lissák Tivadar fotónaplója című kiállítás ingyenesen látogatható, a tárlat 60 képéhez tartozó szövegek pedig magyarul és németül is olvashatók. A Fortepanon posztumusz felfedezett fotós kiállítása szeptember 29-ig, mindennap 10 és 19 óra között tekinthető meg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.