Egy hét kultúra 2024/30.

  • Narancs
  • 2024. július 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

REJTETT PORTRÉ Északkelet-Anglia egyik leghíresebb 20. századi művészének eddig ismeretlen önarcképét találták meg egy másik festmény hátulján. Norman Cornish (1919–2014) portréját a bányászból lett képzőművész alkotásait a szintén észak-angliai L. S. Lowry (1887–1976) műveivel együtt bemutató kiállításra készülve fedezte fel a durhami Barnard Castle-ben található Bowes Museum egyik munkatársa. Állítása szerint először az egyik kép keretéhez erősített szokatlan hátlapra lett figyelmes, amelyet végül eltávolított. Ekkor pillantotta meg a portrét Cornish Bar Scene című vásznának hátulján. A durva ecsetvonásokkal megfestett önarckép a szakértők szerint egyértelműen Cornish korai időszakából származik. A múzeum úgy döntött, mindkét képet bemutatják a július 20-tól egészen jövő januárig látogatható kiállításon. Igaz, ez azt jelenti, hogy az egyik festmény mindig fejjel lefelé áll majd, ezért bizonyos időközönként megfordítják a dupla műalkotást. Cornish és Lowry gyakran foglalkozott az angol munkások éjszakai életével, a most nyílt tárlaton pedig több mint 50 festményük, vázlatuk és rajzuk látható.

PISZTOLYOK Közel 1,7 millió euróért (nagyjából 660 millió forint) keltek el a Párizs közelében lévő fontainebleau-i kastély mellett megrendezett árverésen Napóleon pisztolyai. A két, arannyal és ezüsttel berakott, Napóleon portréjával díszített pisztoly Louis-Marin Gosset párizsi fegyvergyártó műhelyében készült. 1814. április 12-ének éjjelén a hatalomról lemondani kényszerült Napóleon állítólag ezekkel a pisztolyokkal akarta kioltani saját életét a fontainebleau-i kastélyban, ám Armand de Caulaincourt tábornok, aki az oroszországi hadjáratban részt vett, kivette belőlük a puskaport. Napóleon később Caulaincourt-nak ajándékozta e fegyvereket, azokat azután a tábornok utódai örökölték meg.

FORTEPAN GALÉRIA Fotógalériát nyit Kőszegen a Fortepan közösségi fotóarchívum. A tervek szerint minden nyáron egy-egy szerzői vagy tematikus kiállítást rendeznek a Táblaház utca 9. alatt található épület földszintjén, Vidor Ágoston kárpitosmester egykori műhelyének helyén. A galéria első tárlata július 25-én nyílik meg Lissák Tivadar (1909–1967) képeiből. A harmadik generációs mérnökemberről csak fél évszázaddal halála után derült ki, hogy tehetséges fotós volt. Családja öt évtizeden át őrizte mintegy 8 ezer negatívját, amely közül 2014-ben került fel 2200 darab a Fortepan digitális fotóarchívumba. A Lissák Tivadar fotónaplója című kiállítás ingyenesen látogatható, a tárlat 60 képéhez tartozó szövegek pedig magyarul és németül is olvashatók. A Fortepanon posztumusz felfedezett fotós kiállítása szeptember 29-ig, mindennap 10 és 19 óra között tekinthető meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.