Egy hét kultúra 2025/28.

  • Narancs
  • 2025. július 9.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

REKORD Új Canaletto-életműrekord született a Christie’s aukciósház Old Masters árverésén Londonban, ahol a 18. századi itáliai festőművész egyik velencei látképe 31,9 millió fontért (mintegy 14,8 milliárd forint) kelt el. Az 1732 körülre datált Velence, a Bucintoro díszgálya visszatérése áldozócsütörtökön című festményért a július 1-jén megrendezett aukción öt licitáló versengett, s az értékét előzetesen 20 millió fontra (9,2 milliárd forintra) becsülték. Az életmű többi darabjához képest viszonylag nagynak számító (86 centiméter magas és 138 centiméter széles) vászon különlegessége, hogy egykor Robert Walpole, Nagy-Britannia első miniszterelnökének tulajdonában volt, ráadásul korábban mindössze kétszer árverezték el, először 1751-ben, néhány évvel Walpole halála után, majd 1993-ban. A mű előző tulajdonosa egyébként ugyanaz a gyűjtő volt, aki a korábbi Canaletto-életműrekordot elérő, a Canal Grandét ábrázoló festményt is értékesítette a Sotheby’s 2005-ös aukcióján.

VILÁGÍTÓTORONY Francia régészek egy csapata június végén huszonkét hatalmas kőtömböt emelt ki a tengerfenékről Egyiptom partjainál, harminc évvel azután, hogy felfedezték az alexandriai (vagy pharoszi) világítótorony maradványaiként azonosított kö­veket. A 70–80 tonnás tömböket egyesével tanulmányozzák és szkennelik, hogy az elmúlt évtizedben már digitalizált több mint száz elemmel együtt elkészítsék belőlük a világítótorony virtuális modelljét. A régészeti feltárást finanszírozó La Fondation Dassault Systèmes közlése szerint a most kiemelt darabok egy eddig ismeretlen kapu részei lehetnek. A „PHAROS” elnevezésű projekt keretében az ásatások mellett a világítótorony ősi ábrázolásait és leírásait is kutatják, az időszámításunk előtti 4. század végétől egészen az építmény 15. század elején bekövetkezett pusztulásáig.

ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁS Először nyílt életmű-kiállítás Budapesten a 125 éve született Rogi André fényképeiből. A párizsi avantgárd magyar származású fotóművészének alkotásai július 2. óta tekinthetők meg a Mai Manó Ház Több fényt, több árnyékot – Rogi André (1900–1970) című, a Bibliotheque nationale de France (BnF) együttműködésével megvalósuló tárlatán. Rogi André – eredeti nevén Klein Józsa Rózsa – férje, André Kertész mellett ismerkedett meg a fotográfiával, majd olyan alkotók közegében dolgozott, mint Dora Maar, Brassaï, Henri Cartier-Bresson vagy Man Ray. Szürrealizmushoz közelítő képi világa és modelljei iránti figyelme kiemelte a kor portréfotósai közül, képeit ráadásul utólag is alakította, retusálta, részleteket emelt ki vagy éppen tüntetett el a negatívokon. Francia­országban máig közismert alkotónak számít, Jean-Claude Lemagny, a BnF fotógyűjteményének vezetője a művész halálának évében vásárolta meg több tucat nagyítást tartalmazó hagyatékát, amely az augusztus 19-ig látogatható kiállítás gerincét adja. A képek többsége korábban soha nem szerepelt nyilvános tárlaton.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.