Egy hét kultúra 2025/5.

  • Narancs
  • 2025. január 29.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

MŰKINCSRABLÓK A The Kyiv Independent azonosította azt az orosz katonatisztet, aki három, Moszkva által kinevezett tisztviselővel együtt felelős több mint 33 ezer, herszoni múzeumokban őrzött műtárgy 2022. őszi elrablásáért. Az elkövetők és az akció irányítóinak azonosításához az online újság munkatársa orosz tévéproducernek adta ki magát, és így lépett kapcsolatba az ukrán ellentámadás elől menekülő orosz csapatokat segítő helyi kollaboránsokkal. Mint kiderült, Dmitrij Lipov, a fekete-tengeri flotta kommunikációs központjának vezetője, aki Herszon orosz megszállásának idején a város parancsnokaként szolgált, személyesen felelt a műkincsek biztosításáért és a Krímbe szállításáért, maga pecsételte le a lopott alkotásokkal megpakolt teherautókat, a herszoni művészeti múzeum és helytörténeti gyűjtemény kifosztását azonban az FSZB is felügyelte. A nyomozás részleteit az ukrán portál Curated Theft című dokumentumfilmje mutatja be.

KÓRHÁZI KÉPEK A londoni Courtauld Gallery februárban nyíló kiállításán első alkalommal mutatják be együtt azt a két Van Gogh-festményt, amelyek az arles-i kórházban készültek, miután a holland művész levágta az egyik fülét. Az öncsonkítást követő lábadozás időszakában, 1889 áprilisában csak ez a két kép készült a dél-franciaországi városban, az egyik a kórház udvarát, a másik az épület belső terét és az egyik betegekkel teli osztályát ábrázolja. A két vásznat, amelyekre maga Van Gogh is egy párként hivatkozott, egy svájci gyűjtő, Oskar Reinhart vásárolta meg az 1920-as években. Reinhart halála után a festmények a Zürich melletti Winterthurban, a gyűjtő villájában kialakított múzeumban maradtak, kölcsönadásuk azonban egészen a közelmúltig tilos volt. A képek most azért utazhatnak együtt Angliába – ahol egy korábbi kiállításon eddig még csak az udvart megörökítő darab járt –, mert a Reinhart egykori villájában lévő múzeum felújítás miatt ideiglenesen bezárt.

PETŐFI-HAGYATÉK Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizált formában is elérhetővé tette Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiatalon elhunyt fiának, Petőfi Zoltánnak (1848–1870) 135 versét és 95 tételből álló levelezését. Az OSZK Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték értékes részlete január 22-én, a magyar kultúra napján került fel a Copia online böngészhető gyűjteménybe. Az anyag nemcsak Petőfi Zoltán életének és alkotói munkásságának dokumentumait tartalmazza, hanem a Petőfi család több generációjának irodalmi és személyes hagyatékát is. Megtalálható benne például Petőfi Zoltán édesanyjával, valamint nagynénje férjével, Gyulai Pállal folytatott levelezése is. A Petőfi-hagyatékot, amely magába foglalja Petőfi Sándor verseinek jelentős részét, műfordításait, levelezését, rajzait és hivatalos iratait, a költő öccse, Petőfi István gondozta, majd adományozta 1880-ban az OSZK-nak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.