KALCIUM Nem a feldolgozott ételek, nem is az elhízás vagy az alkohol a legfontosabb rizikófaktor a fiatalkori vastagbélrák kialakulásában, hanem a kalciumszegény étrend – állítja egy zömmel kínai tudósokból álló kutatócsoport, amely meglepő eredményeit a Neoplasia folyóiratban publikálta. A vastagbélrákos esetek száma 1990 és 2019 között világszerte csaknem megduplázódott a 35 év alattiak körében, és ebben a korosztályban a betegség aránytalanul magas megoszlásban érinti a férfiakat. Mindez a szakértők körében is riadalmat váltott ki, éppen ezért számos kutatás és tanulmány keresi a mögötte álló okokat. A felmérésben a nagyon korán, tehát a 35 éves kor előtt diagnosztizált vastagbélrák kialakulását figyelték, és három fő kockázati tényezőt találtak. A legfontosabb rizikófaktor, amelyről eddig ritkán beszéltek a szakemberek, a kalciumhiányos étrend: ez a fiatalkorban bekövetkező vastagbélrákos esetek legalább 20 százalékánál megfigyelhető volt. A második legnagyobb kockázati tényezőként korántsem meglepő módon az alkoholfogyasztást, míg harmadikként az elhízást határozták meg. A várakozásokkal szemben a testmozgás hiánya és a dohányzás nem szerepel a vezető rizikófaktorok között. A kalciumhiány szerepét a bélrák kialakulásában alátámasztja egy ettől a kutatástól független tanulmány, amely szerint napi egy nagy pohár tej fogyasztása és a vastagbélrák kockázatának csökkenése között összefüggés van, kifejezetten a nők esetében.
MEGINT A KÍNAIAK Egy új, nyílt forráskódú, érvelési képességgel rendelkező, öntanuló nyelvi modellt fejlesztettek ki kínai kutatók, akik erről szóló tanulmányukat is szabadon elérhetővé tették online. A DeepSeek R1 modell megalkotásához a GPTo1-nél lényegesen olcsóbban tanítható modellek érvelési és matematikai képességét javították meg egy speciális megerősítéses tanulási technológia (reinforcement learning) segítségével, így az új modell képes arra, hogy zárt forráskódú vetélytársaihoz, köztük az Open AI o1-hez hasonló teljesítményt mutasson. Az amerikai Szilícium-völgy egyik befektetője által a „mesterséges intelligencia Szputnyik-pillanata”-ként jellemzett esemény már csak azért is meglepte a szakértőket és a kutatókat, mert a minap leköszönt Biden-kormányzat korábban több körben is korlátozta a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges csipek kivitelét az Egyesült Államokból. A kínai AI-modell megjelenése után az amerikai technológiai részvények egy nap alatt több mint 1000 milliárd dollárt veszítettek az értékükből.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
