Egy hét tudomány 2020/49.

  • Narancs
  • 2020. december 2.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

FŐEMLŐS Mégsem egy korai emberfélétől (homininától) származik az a koponya, amelyet még 2001-ben találtak Csád területén. A Sahelanthropus tchadensisre, amely 7 millió éve, a miocén korszak végén élhetett Afrikában, sokáig a legidősebb emberféleként hivatkoztak a kutatók: a kezdeti vizsgálatok szerint ez a főemlősféle többnyire felegyenesedve járhatott és részben emberszerű, részben majomszerű sajátosságokkal bírhatott. E következtetéseket egyetlen koponya alapos vizsgálata nyomán vonták le, s ebből gondolták azt is, hogy eme faj gerince álló helyzetű lehetett, így ideje nem kis részét felegyenesedve töltötte. Ezt a hipotézist kérdőjelezte meg egy még 2004-ben ugyanott talált fosszilizálódott bal combcsont vizsgálata nyomán több kutató: bár ez a lelet időközben elveszett, ám a korábban készült mérések és felvételek alapján a franciaországi Université de Poitiers két kutatója arra jutott, hogy a Sahelanthropus aligha tartozott a két lábon járó főemlősök közé. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Sahelanthropusról szóló eredeti publikáció szerzőjének új, még bírálat alatt lévő tanulmánya szerint viszont a combcsont igenis alátámasztja, hogy a rejtélyes főemlős mégis két lábon járhatott. DNS-vizsgálatok szerint az emberfélék evolúciós útja mintegy 6–8 millió évvel ezelőtt (azaz még a késő miocénben) válhatott el legközelebbi rokonainktól, a csimpánzoktól és a bonobóktól. Elképzelhető, hogy a Sahelanthropus egy olyan főemlős ágat képviselt, amely végül leszármazottak nélkül kihalt.

NEUTRÍNÓ Először észleltek olyan, a Napból érkező neutrínókat a csillagászok, amelyek a csillagunk belsejében zajló szén-nitrogén-oxigén (CNO) termonukleáris ciklusból származnak – egyedül e részecskék révén kaphatunk képet a Nap belsejében zajló folyamatokról. A Napban zajló termonukleáris reakciók zömmel az úgynevezett proton-proton láncon zajlanak (ez a hidrogénmagok héliummá való fúziójának felel meg), ez adja a Napban termelődő energia 99 százalékát, amit részben éppen a folyamat során felszabaduló neutrínók detektálása nyomán tudunk. Most azonban az Olaszországban (Laboratori Nazionali del Gran Sasso) a föld alatt található Borexino neutrínódetektorral dolgozó fizikusok először tudtak észlelni olyan részecskéket, amelyek a CNO ciklus során szabadulnak fel – úgy remélik, hogy ez alapján következtetni tudnak a Nap belsejében levő anyag kompozíciójára, esetleges fémszerű jellegzetességére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.