Egy hét tudomány 2020/49.

  • Narancs
  • 2020.12.02 21:00

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

FŐEMLŐS Mégsem egy korai emberfélétől (homininától) származik az a koponya, amelyet még 2001-ben találtak Csád területén. A Sahelanthropus tchadensisre, amely 7 millió éve, a miocén korszak végén élhetett Afrikában, sokáig a legidősebb emberféleként hivatkoztak a kutatók: a kezdeti vizsgálatok szerint ez a főemlősféle többnyire felegyenesedve járhatott és részben emberszerű, részben majomszerű sajátosságokkal bírhatott. E következtetéseket egyetlen koponya alapos vizsgálata nyomán vonták le, s ebből gondolták azt is, hogy eme faj gerince álló helyzetű lehetett, így ideje nem kis részét felegyenesedve töltötte. Ezt a hipotézist kérdőjelezte meg egy még 2004-ben ugyanott talált fosszilizálódott bal combcsont vizsgálata nyomán több kutató: bár ez a lelet időközben elveszett, ám a korábban készült mérések és felvételek alapján a franciaországi Université de Poitiers két kutatója arra jutott, hogy a Sahelanthropus aligha tartozott a két lábon járó főemlősök közé. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Sahelanthropusról szóló eredeti publikáció szerzőjének új, még bírálat alatt lévő tanulmánya szerint viszont a combcsont igenis alátámasztja, hogy a rejtélyes főemlős mégis két lábon járhatott. DNS-vizsgálatok szerint az emberfélék evolúciós útja mintegy 6–8 millió évvel ezelőtt (azaz még a késő miocénben) válhatott el legközelebbi rokonainktól, a csimpánzoktól és a bonobóktól. Elképzelhető, hogy a Sahelanthropus egy olyan főemlős ágat képviselt, amely végül leszármazottak nélkül kihalt.

NEUTRÍNÓ Először észleltek olyan, a Napból érkező neutrínókat a csillagászok, amelyek a csillagunk belsejében zajló szén-nitrogén-oxigén (CNO) termonukleáris ciklusból származnak – egyedül e részecskék révén kaphatunk képet a Nap belsejében zajló folyamatokról. A Napban zajló termonukleáris reakciók zömmel az úgynevezett proton-proton láncon zajlanak (ez a hidrogénmagok héliummá való fúziójának felel meg), ez adja a Napban termelődő energia 99 százalékát, amit részben éppen a folyamat során felszabaduló neutrínók detektálása nyomán tudunk. Most azonban az Olaszországban (Laboratori Nazionali del Gran Sasso) a föld alatt található Borexino neutrínódetektorral dolgozó fizikusok először tudtak észlelni olyan részecskéket, amelyek a CNO ciklus során szabadulnak fel – úgy remélik, hogy ez alapján következtetni tudnak a Nap belsejében levő anyag kompozíciójára, esetleges fémszerű jellegzetességére.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk