HEGRA 2000 év elzártság után megnyitják a külföldi látogatók számára Hegra ókori sziklavárosát Szaúd-Arábiában. A ma Madáin Szálih ásatási területeként ismert egykori Hegra i. e. 1. és i. sz. 1. század között a nabateusok második legjelentősebb városa volt a jordániai Petra után. A több mint száz hatalmas sziklába vájt sírépítményt őrző romváros ma Szaúd-Arábia első számú világörökségi emléke. A legnagyobb síremlék 22 méter magas, és a grandiózus épületeken 7 ezer nabateus felirat is található. A nabateusokról egyébként nagyon keveset tudni, sivatagi nomád népként éltek, feliratokon kívül más írásos emlék nem maradt fenn tőlük. Hegrát kereskedővárosként virágoztatták fel, főleg tömjénnel és fűszerekkel kereskedtek Szíria, Egyiptom, Mezopotámia és a Földközi-tenger irányába. Külföldi turisták eddig csak ritkán, speciális engedéllyel juthattak el a műemlékekhez, mostantól azonban a nagyobb nyilvánosság számára is szerveznek látogatásokat.
KÖNYV Közkeletűen Gutenberghez kötjük a könyvnyomtatás kezdetét, de rajta kívül Európában is több kortársa kísérletezett a „mesterséges írás művészetével”. A legrégebbi, mozgatható fémbetűkkel nyomtatott könyv azonban mégis Európán kívül készült el, méghozzá jócskán megelőzve az itteni próbálkozásokat. A Csikcsit (Jikji) 1377-ben nyomtatták az akkori egységes koreai állam (Korjo) területén. A könyv szerzője, összeállítója egy Pegun nevű szerzetes, Anguk és Singvang templomok főpapja volt, és a megelőző generációk fontos buddhista szerzeteseitől származó szemelvényeket gyűjtötte össze a műben. Az eredetileg kétkötetes nyomtatványnak csak a zárófejezete maradt fenn, amely azonban azért rendkívül szerencsés, mert utolsó oldalán pontos információkat tartalmaz a kiadás és a nyomtatás körülményeiről. A Csikcsit az UNESCO 2001-ben vette fel a Memory of the World Programme védendő emlékei közé, jelenleg a Bibliothèque nationale de France őrzi. A könyv- és szellemtörténeti ritkaságot most azonban az interneten is elérhetővé tették: a globaljikji.org gazdagon illusztrált honlapján végignézhetjük a mű fennmaradt részeit, a nyomtatás történetéről, technikájáról szóló fejezetekkel együtt. Ráadásul az érdeklődők e-könyvként és sokrétűen annotált digitális kritikai kiadásként is belelapozhatnak.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
