Egy hét kultúra 2020/49.

  • Narancs
  • 2020. december 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

HEGRA 2000 év elzártság után megnyitják a külföldi látogatók számára Hegra ókori sziklavárosát Szaúd-Arábiában. A ma Madáin Szálih ásatási területeként ismert egykori Hegra i. e. 1. és i. sz. 1. század között a nabateusok második legjelentősebb városa volt a jordániai Petra után. A több mint száz hatalmas sziklába vájt sírépítményt őrző romváros ma Szaúd-Arábia első számú világörökségi emléke. A legnagyobb síremlék 22 méter magas, és a grandiózus épületeken 7 ezer nabateus felirat is található. A nabateusokról egyébként nagyon keveset tudni, sivatagi nomád népként éltek, feliratokon kívül más írásos emlék nem maradt fenn tőlük. Hegrát kereskedővárosként virágoztatták fel, főleg tömjénnel és fűszerekkel kereskedtek Szíria, Egyiptom, Mezopotámia és a Földközi-tenger irányába. Külföldi turisták eddig csak ritkán, speciális engedéllyel juthattak el a műemlékekhez, mostantól azonban a nagyobb nyilvánosság számára is szerveznek látogatásokat.

KÖNYV Közkeletűen Gutenberghez kötjük a könyvnyomtatás kezdetét, de rajta kívül Európában is több kortársa kísérletezett a „mesterséges írás művészetével”. A legrégebbi, mozgatható fémbetűkkel nyomtatott könyv azonban mégis Európán kívül készült el, méghozzá jócskán megelőzve az itteni próbálkozásokat. A Csikcsit (Jikji) 1377-ben nyomtatták az akkori egységes koreai állam (Korjo) területén. A könyv szerzője, összeállítója egy Pegun nevű szerzetes, Anguk és Singvang templomok főpapja volt, és a megelőző generációk fontos buddhista szerzeteseitől származó szemelvényeket gyűjtötte össze a műben. Az eredetileg kétkötetes nyomtatványnak csak a zárófejezete maradt fenn, amely azonban azért rendkívül szerencsés, mert utolsó oldalán pontos információkat tartalmaz a kiadás és a nyomtatás körülményeiről. A Csikcsit az UNESCO 2001-ben vette fel a Memory of the World Programme védendő emlékei közé, jelenleg a Bibliothèque nationale de France őrzi. A könyv- és szellemtörténeti ritkaságot most azonban az interneten is elérhetővé tették: a globaljikji.org gazdagon illusztrált honlapján végignézhetjük a mű fennmaradt részeit, a nyomtatás történetéről, technikájáról szóló fejezetekkel együtt. Ráadásul az érdeklődők e-könyvként és sokrétűen annotált digitális kritikai kiadásként is belelapozhatnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.