Egy hét tudomány 2021/03.

  • Narancs
  • 2021. január 20.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

DISZNÓ A világ egyik legrégebbi figurális művészi ábrázolását, egy szemölcsös disznóról (Sus celebensis) készült rajzot találtak az indonéziai Celebesz szigetén egy barlangban: a felfedezésről a Science Advances számolt be. A barlang hátsó falára mintegy 45 ezer évvel ezelőtt felfestett kép újabb bizonyíték arra, hogy az első modern barlangi festészeti hagyomány nem a jégkorszakbeli Európából ered, hanem már korábban létezett Ázsiában, illetve esetleg Afrikában is, ahonnan a homo sapiens származik – véli Adam Brumm (Griffith University, Brisbane, Ausztrália), a disznóábrázolás egyik felfedezője. A most publikált rajz mellett még legalább kettő, de akár három disznót ábrázoló rajz is található a barlangban – a kőkori művész jóvoltából az állatok szinte egymásnak feszülnek. Hasonló dinamikus kompozíciót fedeztek fel korábban archeológusok a franciaországi Chauvet-barlang 30 ezer éves rajzain is. A kutatók szerint a Celebeszen feltárt rajzokat (az említetteken kívül egy kisebb barlang mennyezetén talált óriási disznóábrázolást) inkább az anatómiailag modern ember (homo sapiens), mint az akkoriban szintén e régióban élő kis termetű floresi ember pingálhatta a barlang falára. A barlangrajz hagyománya valószínűleg akkor jelent meg az indonéz szigeteken, amikor az első homo sapiensek feltűntek itt 60–70 ezer évvel ezelőtt, ahová már készen hozták magukkal a barlangrajztechnikát.

UTÓHATÁS A Covid-19-fertőzésen átesett betegek 76 százaléka még fél évvel a fertőződés után is mutatnak tüneteket – állítja egy kínai kutatócsoport, amely eredményeit a The Lancet orvosi folyóiratban publikálta. A kutatók Kínában, Vuhan városában végezték vizsgálatai­kat – ott, ahonnan hivatalosan a koronavírus-járvány kiindult. Több száz beteget teszteltek, akik már átestek a fertőzésen, s ennek alapján a kimerültség, a krónikus fáradtság és az izomgyengeség voltak a leggyakoribb tünetek, amelyeket hosszabb idő elteltével is mutattak az ezek szerint csak részlegesen gyógyult Covid-betegek, de sokan küzdöttek alvászavarral is. A kutatók szerint vizsgálataik egyrészt alátámasztják, hogy a gyógyult Covid-betegek, főleg a súlyosabb megbetegedésen átesett, kórházból elbocsátott páciensek gondosabb utókezelést igényelnek, másrészt szükség lesz nagyobb, akár sokezres, tízezres betegcsoportok utólagos, követéses vizsgálatára is, hogy kiderüljön, melyek a leggyakoribb, és melyek a közepesen gyakori vagy ritkábban előforduló, a fertőzés után még hónapokig fellépő szimptómák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.