LIDÉRC Ritka légköri jelenségeket, kék nyalábot és az ezek fölött kialakuló, csak az űrből érzékelhető látványos gyűrűt (úgynevezett gyűrűlidércet) figyelt meg a Nemzetközi Űrállomás legénysége 2019. február 26-án a csendes-óceáni szigetország, Nauru közelében; az észlelésekről a napokban publikált tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben. A mostani megfigyelések is bizonyítják, hogy a heves konvekcióval járó zivatarokat kísérő töltésmegoszlás nyomán nemcsak az általunk jól ismert villámok jönnek létre, hanem a zivatarfelhők (cumulonimbusok) felett, például a sztratoszférában keletkező, fényjelenséggel járó kisülések, lumineszcenciák. A kék nyaláb (blue jet) például a nagyobb villámok után kialakuló vörös lidérc egyik fajtája: közvetlenül a cumulonimbus sokszor üllőalakú tetejéről, a negatív töltésű határfelületről indul ki, alakja keskeny, hosszú tölcsérre emlékeztet, nevének megfelelően kékes árnyalatú. A még ritkább gyűrűalakú felvillanásokat (angolul Emissions of Light and Very Low Frequency Perturbations – rövidítve ELVES –, amit magyar tanulmányokban gyűrűlidércnek fordítanak) egy-egy nagyobb felhő-föld kisülés elektromágneses lökéshulláma okozza, ami gerjeszti a nitrogénmolekulákat, amelyek eredeti energiaszintjükre visszatérve nagyon rövid ideig (legfeljebb 1 ezredmásodpercig) tartó vöröses fényt bocsátanak ki, gyűrű alakban. A kutatásban publikált eseménysorozat egy kék nyalábból és az azt megelőző öt kisebb, a sztratoszférában keletkezett fényvillanásból állt, közülük négyet egy-egy kisebb gyűrűlidérc is kísért, ezek már az ionoszférában (a felszín fölötti 60–1000 kilométeres tartományban) jöttek létre.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
