Egy hét kultúra 2021/04.

  • Narancs
  • 2021. január 27.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

SALVATOR Váratlan leletre bukkant az olasz rendőrség: egy január közepi házkutatás során Leonardo Da Vinci egyik leghíresebb (és legdrágább) festményének, a Salvator Mundinak egykorú másolatát találták meg egy nápolyi lakásban. A mű eddig sem volt ismeretlen, csak éppen az őrzőhelyéül szolgáló múzeum, a nápolyi San Domenico Maggiore-templomban található Museo Doma munkatársainak fogalmuk sem volt arról, hogy ellopták. A járvány miatt az intézmény ugyanis hónapok óta zárva van, így senkinek nem tűnt fel az eltulajdonítás. A 36 éves orgazdánál más lopott tárgyak után kutattak, amikor annak hálószobaszekrényében rátaláltak erre az alkotásra. A kép eredetije Da Vincinek a megváltó Krisztust ábrázoló híres-hírhedt műve, amely 2017-ben a minden idők legdrágábban eladott festménye lett, amikor is 450 millió dollárért vette meg Abu-Dzabi kulturális minisztériuma. Az egyik kezével áldást osztó, a másikban kristálygömböt tartó Krisztust ábrázoló mű szerzőségéről és hitelességéről napjainkig éles viták folynak szakmai körökben, ráadásul a kép 2018-ra tervezett bemutatása elmaradt, azóta sem láthatta a közönség. A most megtalált festményt persze nem Da Vinci, hanem egy tanítványa, a szicíliai Girolamo Alibrandi (1470–1524) készíthette a 16. század elején.

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Jövő idő

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.