Egy hét tudomány 2021/27.

  • Narancs
  • 2021. július 7.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

HANGYA Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése. A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik legnagyobb ökológiai jelentőségű rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése a magyar nyelvben. Az ELKH ÖK munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: a korábban magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, továbbá felülvizsgálták és szabadon elérhető katalógus formájában összegezték az összes hazai hangyafaj köznyelvi nevét. A katalógusban a 126 magyarországi hangyafaj mellett szerepel 238 gyakran említett, de külföldön honos faj új magyar elnevezése is. Amikor olyan, nálunk nem honos fajt regisztráltak a kutatók, amelynek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki. A katalógus az elkh.org oldalról érhető el.

MAGMA Alapvetően befolyásolja a vulkánok viselkedését, veszélyességét az, hogy alattuk milyen mértékben keveredik, lép reakcióba a földköpenyből feltörő magma a földkéreg szilárd kőzeteivel – erre a következtetésre jutott az indonéz tűzhányók láváját elemző nemzetközi (dél-afrikai, holland, német és svéd kutatókból álló) vulkanológuscsoport, amely a Nature Communications folyóiratban publikálta eredményeit. A kutatók a feltörő lávában kikristályosodó piroxén nevű ásvány oxigénizotópjait vizsgálták spektroszkópiai módszerrel, ebből következtetni tudtak a kémiai eltérésekre. Ezek szerint míg Bali szigetének vulkánjai­ból szinte változatlanul tör fel a földköpenyből származó izzó magma, addig Jáva vulkánjai, például a kitörései miatt rettegett Merapi lávájából jól kimutatható, hogy az izzó köpenyanyag kitörés előtt reakcióba lépett a szilárd földkéreg üledékes (karbonátos) kőzeteivel, például a mészkővel. Emiatt a Merapiból feltörő izzó magma­anyagot szinte szétfeszíti a mészkőből felszabadult óriási mennyiségű szén-dioxid és vízgőz. Mindez érthetővé teszi a Merapin gyakori, kiemelten veszélyes robbanásos kitöréseket, amelyek (mindenekelőtt az ilyenkor lezúduló izzó piroklasztárak következtében) csupán az elmúlt évszázadban sok ezer ember életét követelték.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.