Egy hét tudomány 2021/27.

  • Narancs
  • 2021.07.07 20:55

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

HANGYA Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése. A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik legnagyobb ökológiai jelentőségű rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése a magyar nyelvben. Az ELKH ÖK munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: a korábban magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, továbbá felülvizsgálták és szabadon elérhető katalógus formájában összegezték az összes hazai hangyafaj köznyelvi nevét. A katalógusban a 126 magyarországi hangyafaj mellett szerepel 238 gyakran említett, de külföldön honos faj új magyar elnevezése is. Amikor olyan, nálunk nem honos fajt regisztráltak a kutatók, amelynek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki. A katalógus az elkh.org oldalról érhető el.

MAGMA Alapvetően befolyásolja a vulkánok viselkedését, veszélyességét az, hogy alattuk milyen mértékben keveredik, lép reakcióba a földköpenyből feltörő magma a földkéreg szilárd kőzeteivel – erre a következtetésre jutott az indonéz tűzhányók láváját elemző nemzetközi (dél-afrikai, holland, német és svéd kutatókból álló) vulkanológuscsoport, amely a Nature Communications folyóiratban publikálta eredményeit. A kutatók a feltörő lávában kikristályosodó piroxén nevű ásvány oxigénizotópjait vizsgálták spektroszkópiai módszerrel, ebből következtetni tudtak a kémiai eltérésekre. Ezek szerint míg Bali szigetének vulkánjai­ból szinte változatlanul tör fel a földköpenyből származó izzó magma, addig Jáva vulkánjai, például a kitörései miatt rettegett Merapi lávájából jól kimutatható, hogy az izzó köpenyanyag kitörés előtt reakcióba lépett a szilárd földkéreg üledékes (karbonátos) kőzeteivel, például a mészkővel. Emiatt a Merapiból feltörő izzó magma­anyagot szinte szétfeszíti a mészkőből felszabadult óriási mennyiségű szén-dioxid és vízgőz. Mindez érthetővé teszi a Merapin gyakori, kiemelten veszélyes robbanásos kitöréseket, amelyek (mindenekelőtt az ilyenkor lezúduló izzó piroklasztárak következtében) csupán az elmúlt évszázadban sok ezer ember életét követelték.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk