ANDERSEN Hans Christian Andersen neve mára minden gyerek számára egyet jelent a mesékkel, pedig a szerző sokszor egészen traumatikus történetei a maga korában szembementek a meséket övező általános elvárásokkal. A tragikus események középpontba állítása, a jellegzetes meseszövés sokat elárul magáról Andersenről is, aki a legnagyobb nyomort és a sikereket egyaránt megtapasztalhatta. 1805-ben a dániai Odensében született, egy szegény cipészmester fiaként. Csupán 11 éves volt, amikor apja meghalt, ekkor abbahagyta az iskolát, majd 14 évesen Koppenhágába ment, és a királyi színházba (Kongelige Teater) akart bekerülni. Ott fedezték fel tehetségét, a színház igazgatójának támogatásával taníttatták. Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre és népi hiedelmekre épülő meséi váratlanul nagy népszerűségre tettek szert, egy csapásra világhírűvé tették Andersent, aki így beutazhatta Európa legtöbb országát. Meséinek rövid válogatását elsőként Szendrey Júlia fordította magyarra, a kis kötet 1857-ben jelent meg. Andersen népszerűsége azóta is töretlen, a dán költő-írót pedig új múzeummal ünnepli Odense városa. A nagyszabású intézményt június 30-án nyitotta meg II. Margit dán királynő. A H. C. Andersen’s Hus azonban minden, csak nem egy statikusan berendezett, renovált szülőház: az intézményt modern építészeti koncepció alapján alakították ki, azzal a céllal, hogy egy interaktív Andersen-univerzum fogadja a látogatókat, amely a legkülönbözőbb művészeti produkciók segítségével nyújt bepillantást Andersen életébe és az általa alkotott fantáziavilágba. A több mint 18 milliárd forintnak megfelelő összegből épült komplexumhoz ráadásul egy mesés kert is tartozik.
MATRÓZ Érdekes témát dolgoz fel a barcelonai tengerészeti múzeum, a Museu Marítim de Barcelona új időszaki kiállítása június 14. és november 11. között. Az El desig és tan fluid com la mar (A vágy úgy áramlik, mint a tenger) című tárlat a tengerészélet és a homoszexualitás kapcsolatának máig tabusított történetét mutatja be. A heteket, sokszor hónapokat viszonylag kis helyen összezárva töltő férfiközösségekben magánélet gyakorlatilag nem létezett, a fedélzeten kialakított kapcsolatokat még szigorúbb szabályok kötötték, mint a szárazföldieket. A tárlat első felében például 16–18. századi periratok alapján igyekeznek feltárni a férfiak közötti testi érintkezésnek, a szexuális és érzelmi kapcsolatoknak az emlékeit. Egyebek közt olyan történetek vonulnak fel, mint a Karib-tenger 17. századi kalózaié, akik Tortuga szigetén még bevezették a gyakorlatilag az azonos neműek házasságának megfelelő „matelotage”-t is. A kiállítás második részében pedig bemutatják a tengerészek és a homoszexualitás ábrázolásának különféle motívumait, például Genet, Fassbinder, Britten és Anger munkáiban, valamint Tom of Finland homoerotikus grafikáit is. Az aktuális tárlatról izgalmas infókat lehet találni a múzeum honlapján (mmb.cat) és blogján, ráadásul az intézmény általános gyűjteményének nagy része is elérhető az itt található online adatbázison keresztül.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
