Egy hét tudomány 2021/44.

Rövid hírek: ősember, mamut és rádiójel

AURÓRA Végül a korábban számítottnál kevésbé drámai hatással járt a még október 29-én bekövetkezett X1-es erősségű napkitörés. A NASA SDO (Solar Dynamics Observatory) műholdja által rögzített AR2887 X nevű flerből, illetve koronaanyag-kidobódásból (CME) származó napanyag az első számítások szerint október 31-én telibe találta volna Földünk légkörét, de végül a napkitörés főleg Dél-Amerikában okozott kommunikációs zavarokat. A CME viszonylag kisebb mértékű földmágneses vihart váltott ki, így csupán a magasabb szélességeken (például Észak-Skóciában) volt észlelhető aurórajelenség (a mi féltekénken: északi fény). Az elsődleges prognózisok nem zárták ki, hogy akár Közép-Euópában is kialakulhat északi fény.

 

MAMUT Valószínűleg a klímaváltozás miatt halhattak ki a gyapjas mamutok – erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature-ben publikálta eredményeit. Azt a régi vitát próbálták eldönteni, hogy vajon az emberi túlvadászat vagy a jégkorszaki periódus vége okozta-e az óriás emlősök eltűnését. Bár a szerzők nem zárják ki, hogy az emberek vadászati tevékenysége is hozzájárult a mamutok kipusztulásához, de az ősi élővilág (például 1500 sarkvidéki növénypéldány) széles körű genomikai vizsgálata alapján valószínűbbnek tartják, hogy inkább a klímaváltozás, azaz a holocén elejétől bekövetkező felmelegedés és a jégmezők olvadása volt a fő ok. A jégnyelvek, gleccserek fokozatos olvadása után folyók, tavak és mocsarak foglalták el a mamutok addigi füves legelőit, és végül az ökoszisztéma megváltozása, a fogyatkozó mennyiségű biomassza nem volt képes fenntartani a korábban kialakult nagy létszámú mamutcsordákat. Ehhez képest a kutatók modelljében csekély szerep jut az emberek mamutvadászatának – eleinknek ugyanis a nagy testű mamutoknál könnyebben elejthető zsákmányállatai is akadtak.