Egy hét kultúra 2021/44.

  • Narancs
  • 2021. november 3.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

CEZANNE Október 29-én megnyitotta a Szépművészeti Múzeum Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállítását. A február 13-ig tartó tárlat középpontjában Cezanne életművének és az európai avantgárd művészetnek az 1906 és 1930 közötti kapcsolatai állnak, ezzel folytatást adva annak a kilenc évvel ezelőtti kiállításnak, amely a francia festő nagy elődökhöz fűződő viszonyát mutatta be. Az Aix-en-Provence-ban 1839-ben született alkotó kompozíciói, valóságmegragadása kiindulópontot jelentett az 1885 utáni avantgárd törekvéseknek. A kiállítás Cezanne műveinek sokrétű – de hangsúlyozottan nem hatástörténeti – kapcsolódási pontjait mutatja be az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatokkal, a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájára koncentrálva. Így aztán nemcsak Cezanne remekműveit, hanem például Mondrian, Malevics, Rodcsenko, Klee, Feininger és Moholy-Nagy képeit is megcsodálhatjuk a kiállított mint­egy százhúsz festmény, szobor és grafika között. A tárlat felhívja a figyelmet arra is, hogy miért változtatták meg a festő nevének korábban szokásos ékezetes írásmódját: Cezanne provanszál születésűként maga is „e”-vel írta nevét a provanszál kiejtésnek és írásmódnak megfelelően. Konszenzusos módon ezért ezt a formát használja már a legfrissebb online életmű-katalógus is, és a tárlat létrehozói is úgy gondolják, ehhez érdemes igazodni a jövőben.

 

BASELITZ A párizsi Centre Pompidou október 20-án nyitotta meg Georg Baselitz átfogó életmű-kiállítását. A Baselitz – La rétrospective című tárlat március 7-ig tart, és korszakonként mutatja be a német festő és szobrász pályájának legfontosabb alkotásait. Baselitz 1938-ban született, a 83 éves művészt pedig az Academie Des Beaux Arts tagjává is beválasztották 2019-ben. Művészeti tanulmányait még a kelet-berlini Hochschule für bildende Künste főiskolán kezdte meg, majd 1957-től Nyugat-Berlinben telepedett le. Baselitz műveinek jellegzetessége, hogy a figuratív és az absztrakt festészet között helyezkedik el, műveit sokan provokatívnak tartották. A mostani kiállítás Baselitz művészetének elmúlt 60 évén vezet végig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.