Egy hét kultúra 2021/44.

  • Narancs
  • 2021. november 3.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

CEZANNE Október 29-én megnyitotta a Szépművészeti Múzeum Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállítását. A február 13-ig tartó tárlat középpontjában Cezanne életművének és az európai avantgárd művészetnek az 1906 és 1930 közötti kapcsolatai állnak, ezzel folytatást adva annak a kilenc évvel ezelőtti kiállításnak, amely a francia festő nagy elődökhöz fűződő viszonyát mutatta be. Az Aix-en-Provence-ban 1839-ben született alkotó kompozíciói, valóságmegragadása kiindulópontot jelentett az 1885 utáni avantgárd törekvéseknek. A kiállítás Cezanne műveinek sokrétű – de hangsúlyozottan nem hatástörténeti – kapcsolódási pontjait mutatja be az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatokkal, a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájára koncentrálva. Így aztán nemcsak Cezanne remekműveit, hanem például Mondrian, Malevics, Rodcsenko, Klee, Feininger és Moholy-Nagy képeit is megcsodálhatjuk a kiállított mint­egy százhúsz festmény, szobor és grafika között. A tárlat felhívja a figyelmet arra is, hogy miért változtatták meg a festő nevének korábban szokásos ékezetes írásmódját: Cezanne provanszál születésűként maga is „e”-vel írta nevét a provanszál kiejtésnek és írásmódnak megfelelően. Konszenzusos módon ezért ezt a formát használja már a legfrissebb online életmű-katalógus is, és a tárlat létrehozói is úgy gondolják, ehhez érdemes igazodni a jövőben.

 

BASELITZ A párizsi Centre Pompidou október 20-án nyitotta meg Georg Baselitz átfogó életmű-kiállítását. A Baselitz – La rétrospective című tárlat március 7-ig tart, és korszakonként mutatja be a német festő és szobrász pályájának legfontosabb alkotásait. Baselitz 1938-ban született, a 83 éves művészt pedig az Academie Des Beaux Arts tagjává is beválasztották 2019-ben. Művészeti tanulmányait még a kelet-berlini Hochschule für bildende Künste főiskolán kezdte meg, majd 1957-től Nyugat-Berlinben telepedett le. Baselitz műveinek jellegzetessége, hogy a figuratív és az absztrakt festészet között helyezkedik el, műveit sokan provokatívnak tartották. A mostani kiállítás Baselitz művészetének elmúlt 60 évén vezet végig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.