ERDŐTŰZ Súlyos erdőtüzek pusztítottak a június közepén szokatlanul erősnek számító európai hőhullám idején – ezek leginkább Spanyolországot és Németországot sújtották, számos tűzfészket a közben befutó hidegfrontok csapadékrendszere sem oltott el teljesen. Spanyolországban az ország számos pontján mértek rekordmagas hőmérsékleteket: a szakértők az éghajlatváltozással hozzák összefüggésbe az Európa jó részén tapasztalt szokatlanul forró időszakot. A hőmérő szála számos spanyol városban emelkedett 40 Celsius-fok fölé – ilyen hőmérsékletek általában csak augusztusban megszokottak. A legnagyobb károkat az északnyugati Zamora tartományban okozták a tüzek, ahol több mint 25 ezer hektárnyi terület pusztult el, Navarra autonóm tartományban pedig 15, tűz által veszélyeztetett falut evakuáltak a tartósan magas hőmérséklet miatt. Németországban is számos erdőtűz pusztított a nagy hőség (keleten néhol 38 Celsius-fok feletti) és a kevés eső miatt. Az erős szél tovább szította a lángokat Berlintől 50 kilométerre délnyugatra, ami arra késztette a hatóságokat, hogy szükségállapotot hirdessenek a június 18–19-i hétvégére, három főváros közeli falu lakóit pedig felszólították, hogy hagyják el otthonaikat a közelgő erdőtűz miatt.
BECSAPÓDÁS Egy néhányszor tíz méter átmérőjű kisbolygó csapódhatott be még 2021. október 15-én a Jupiterbe – négy japán csillagász idén júniusban frissen publikált tanulmányában számolt be a felfedezésről. Ez volt a legnagyobb megfigyelt becsapódási esemény a Shoemaker–Levy 9 (SL9) üstökös darabjainak 1994. júliusi (jó előre kalkulált) becsapódása óta. A felfedezés a kiotói Planetary ObservatioN Camera for Optical Transient Surveys (PONCOTS) nevű, 28 centiméteres főtükör-átmérőjű távcsőnek köszönhető. A jelenséget több amatőr csillagász is észlelte, így bizonyos, hogy a felvillanás valóban a Jupiteren történt, és nem a földi légkörben. A becsapódás során mintegy 2 megatonna TNT felrobbanásának megfelelő energiamennyiség szabadult fel – ez hasonló az 1908-as szibériai Tunguszka-esemény energiájához. Ha ez a felvillanás a Föld légkörében történt volna, akkor 100 kilométer távolságból a Napnál is százszor fényesebben ragyogott volna. A több hullámhossztartományban párhuzamosan végzett fényességméréseknek köszönhetően a csillagászok ki tudták számítani a jelenség hőmérsékletét, ami 8300 kelvinnek adódott. Ebből, illetve a felfénylés mértékéből kiszámították a kisbolygó átmérőjét, az (sűrűségétől függően) 16 és 32 méter között lehetett.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
