Szüret 2022/25.

  • Narancs
  • 2022. június 22.

Interaktív

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi. 

Azt, hogy Budapest csatlakozna az energiatakarékossági sprintnek nevezett „brüsszeli kezdeményezéshez”, Németh Szilárd úgy kommentálta: ez egy „fedőakció” (…), hogy ne lehessen rezsicsökkentést bevezetni, és jól ki lehessen „zsebelni” az embereket.

A Fidesz honlapjáról

 

– És közben itt van Petőfi bicentenáriuma és Petőfi körtefája.

– Az, hogy tizenhárom olyan helyszínen ültetik el, amit Trianon kettévágott, a Tizenhárom almafa című Wass Albert-műre utal?

– Igen. De viszek Békásmegyer-Ófaluba, Kékcsére, Seregélyesre, Heténybe, Lakitelekre…

– Mit visz? Facsemetét?

– Egy facsemetét, egy legendát meg néhány verset. (…)

– Hogyan került Lévai Anikó kertjébe is egy ilyen fa?

– Arra gondoltam, hogy olyan helyekre viszem el, ahol értékelni tudják, és tudtam, hogy Lévai Anikónak van egy kertje. De ez szólt annak is, hogy az a kor, amiben most élünk, egy élhető, tiszteletre méltó kor, nagyon sok régi új érték látszik a helyére kerülni, és ebben Orbán Viktor miniszterelnöknek személyes szerepe van. Az ő kertjük megérdemel egy ilyen fát.

Szarvas József az Indexnek

 

Csák János (…) úgy vélekedett, hogy a magyar kultúra két fundamentumon, az imago dei fogalmán, azaz az ember Isten képére való teremtettségének hitén és a magyar sors tanulságain nyugszik. Az imago dei az az abszolút, maradandó és állandó tényező, amelyet meg kell őrizni a történelem viharaiban, amikor változó divatok és téveszmék tombolnak – tette hozzá, kiemelve: ha az imago dei-t feladjuk, minden emberit feladunk.

MTI

 

– 2014-ben beszéltem a miniszterelnökkel életemben először. Eddig is volt lehetőség arra, hogy ha kritikus észrevételem van, akkor azt megfogalmazzam.

– Mi volt a legutolsó kritikája?

– Ezek természete éppen az, hogy egymás között szoktuk megbeszélni. Ezt így tettem az elmúlt nyolc évben, és ezt helyesnek tartom a jövőre nézve is.

A Telex.hu interjúja Novák Katalinnal

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.