Egy hét kultúra 2022/25.

  • Narancs
  • 2022. június 22.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

SIKER Június 13. és 18. között tartották az animációs filmek műfajának egyik legfontosabb szemléjét, az Annecy International Animation Film Festivalt, ráadásul az eseményen magyar siker is született. A rövidfilmes kategória fődíját ugyanis Turai Balázs Amok című filmje nyerte el. A 14 perces mű középpontjában egy Clyde nevű férfi áll, aki egy autóbalesetben elveszti frissen megkért menyasszonyát és korábbi önmagát, ezután pedig kénytelen megküzdeni saját belső démonaival. A kisfilmnek nem ez az első elismerése, korábban a 2019-es Friss Hús pitchfórumának győztese lett, és több fejlesztési pályázaton is jól szerepelt. Végül azonban Magyarországon nem kapott gyártási támogatást, elkészítését a román állami filmintézet, a Centrul Naţional al Cinematografiei támogatta. Az annecy-i díj önmaga értékén túl azért különösen fontos, mert ezzel Turai kisfilmje automatikusan megkapta az Oscar-jelölést. A fesztivál egész estés filmek között kiosztott díját pedig az Amandine Fredon és Benjamin Massoubre rendezte Le Petit Nicolas című adaptáció nyerte el, amelyet Cannes-ban mutattak be.

 

VISSZÁRU Egészen különleges tematika mentén nyílt meg Olaszország új múzeuma, a Museo dell’Arte Salvata. A római intézmény a külföldre csempészett, majd sikeresen visszaszerzett műalkotások kiállítóhelyeként jött létre, a Museo Nazionale Romano részeként. A Diocletianus római császár egykori fürdőkomplexumának előcsarnokában kialakított térben a tervek szerint néhány havonta cserélik majd a tárgyakat, hogy folyamatosan bemutathassák a közönségnek a visszaszerzett régészeti leleteket és művészeti alkotásokat. A múzeumot egyfajta átmeneti kiállítóhelyként képzelték el, a művek a bemutatás után visszakerülnek abba a gyűjteménybe, amelybe eredetileg tartoztak. A most futó, október 15-ig tartó első kiállításon 100 olyan műtárgyat mutatnak be, amely az Egyesült Államokból tavaly decemberben visszaszerzett 260 darabos leletegyüttes részét képezi. Az i. e. 7–8. századból származó etruszk szobrokat és festett cserépedényeket illegális ásatásokon tárták fel, majd csempészáruként szóródtak szét külföldön, múzeumokba, magángyűjteményekbe, aukciós házakba kerülve. A kiállítás után a közép-olaszországi Etruriába kerülnek majd vissza, az előkerülésük feltételezett térségéhez tartozó múzeumok valamelyikébe.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.