Egy hét kultúra 2022/25.

  • Narancs
  • 2022. június 22.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

SIKER Június 13. és 18. között tartották az animációs filmek műfajának egyik legfontosabb szemléjét, az Annecy International Animation Film Festivalt, ráadásul az eseményen magyar siker is született. A rövidfilmes kategória fődíját ugyanis Turai Balázs Amok című filmje nyerte el. A 14 perces mű középpontjában egy Clyde nevű férfi áll, aki egy autóbalesetben elveszti frissen megkért menyasszonyát és korábbi önmagát, ezután pedig kénytelen megküzdeni saját belső démonaival. A kisfilmnek nem ez az első elismerése, korábban a 2019-es Friss Hús pitchfórumának győztese lett, és több fejlesztési pályázaton is jól szerepelt. Végül azonban Magyarországon nem kapott gyártási támogatást, elkészítését a román állami filmintézet, a Centrul Naţional al Cinematografiei támogatta. Az annecy-i díj önmaga értékén túl azért különösen fontos, mert ezzel Turai kisfilmje automatikusan megkapta az Oscar-jelölést. A fesztivál egész estés filmek között kiosztott díját pedig az Amandine Fredon és Benjamin Massoubre rendezte Le Petit Nicolas című adaptáció nyerte el, amelyet Cannes-ban mutattak be.

 

VISSZÁRU Egészen különleges tematika mentén nyílt meg Olaszország új múzeuma, a Museo dell’Arte Salvata. A római intézmény a külföldre csempészett, majd sikeresen visszaszerzett műalkotások kiállítóhelyeként jött létre, a Museo Nazionale Romano részeként. A Diocletianus római császár egykori fürdőkomplexumának előcsarnokában kialakított térben a tervek szerint néhány havonta cserélik majd a tárgyakat, hogy folyamatosan bemutathassák a közönségnek a visszaszerzett régészeti leleteket és művészeti alkotásokat. A múzeumot egyfajta átmeneti kiállítóhelyként képzelték el, a művek a bemutatás után visszakerülnek abba a gyűjteménybe, amelybe eredetileg tartoztak. A most futó, október 15-ig tartó első kiállításon 100 olyan műtárgyat mutatnak be, amely az Egyesült Államokból tavaly decemberben visszaszerzett 260 darabos leletegyüttes részét képezi. Az i. e. 7–8. századból származó etruszk szobrokat és festett cserépedényeket illegális ásatásokon tárták fel, majd csempészáruként szóródtak szét külföldön, múzeumokba, magángyűjteményekbe, aukciós házakba kerülve. A kiállítás után a közép-olaszországi Etruriába kerülnek majd vissza, az előkerülésük feltételezett térségéhez tartozó múzeumok valamelyikébe.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!