Egy hét tudomány 2022/29.

  • Narancs
  • 2022. július 20.

Interaktív

Rövid hírek: harkály, medveállatka, magyarok... 

ÖSSZEOMLÁS Naprendszerünk „könnyedén” – habár több lépésben és igen hosszú idő leforgása alatt – összeomolhat egy elhaladó csillag miatt – állítja egy friss, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban publikált tanulmány. A kutatók szerint egy csillag közeli elhaladása nyomán a többi, mozgásában megzavart bolygó egy hosszú láncreakció végén, akár sok milliárd évvel később ütközhet egymással. Ha az elhaladó csillag csak 0,1 százalékkal kimozdítja a Neptunuszt eddigi pályájáról, idővel már az is káoszt idézhet elő a Naprendszerünkben. A legvalószínűbb kataklizma-forgatókönyv szerint a Merkúr kitörhet pályájáról, és ennek nyomán kilökődhet a Naprendszerből, esetleg ütközési pályára kerülhet a Vénusszal, a Nappal vagy a Földdel. A kutatók mint­egy 3 ezer módon szimulálták a csillag közeli elhaladása okozta helyzetet, és az esetek több mind kétharmada a bolygók ütközésével, esetleg bizonyos bolygóknak a Naprendszerből való kilökődésével végződött. Igaz, a Nap valószínűleg ötmilliárd év múlva kitágul és elnyeli a bolygónkat is, ami jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy egy túl közel kerülő csillag okozza a Naprendszer szétesését.

 

TÁVCSŐ A NASA július 12-én nyilvánosságra hozta a James Webb Űrtávcső első hivatalos, tudományos célból készült, nagy felbontású égképét, amely a déli égbolt egy kicsiny (a mi földrajzi szélességünkről soha nem látható) szeletét örökítette meg a déli égi pólushoz közeli Repülőhal (Volans) csillagkép környezetében. Ez a távoli világegyetem eddigi legmélyebb és legélesebb képe, amely összesen 12,5 órányi expozíciós idővel készült: az előtérben látható néhány csillagtól eltekintve szinte csak rendkívül távoli galaxisokat láthatunk rajta. A kép középpontjában a tőlünk 4,6 milliárd fényévre lévő SMACS 0723 jelű galaxishalmaz található, amelynek összetevői fehérnek látszanak a hamis színes felvételen. Körülötte a még távolabbi háttérgalaxisok ezrei ragyognak, a kozmológiai vöröseltolódás miatt a narancsos-vörös különböző árnyalataiban. Némelyikük akár 13 milliárd fényév távolságban található, legtöbbjüket láthatóan eltorzította, gyakorta ívessé görbítette az előtérhalmaz gravitációslencse-hatása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.