Egy hét tudomány 2022/29.

  • Narancs
  • 2022. július 20.

Interaktív

Rövid hírek: harkály, medveállatka, magyarok... 

ÖSSZEOMLÁS Naprendszerünk „könnyedén” – habár több lépésben és igen hosszú idő leforgása alatt – összeomolhat egy elhaladó csillag miatt – állítja egy friss, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban publikált tanulmány. A kutatók szerint egy csillag közeli elhaladása nyomán a többi, mozgásában megzavart bolygó egy hosszú láncreakció végén, akár sok milliárd évvel később ütközhet egymással. Ha az elhaladó csillag csak 0,1 százalékkal kimozdítja a Neptunuszt eddigi pályájáról, idővel már az is káoszt idézhet elő a Naprendszerünkben. A legvalószínűbb kataklizma-forgatókönyv szerint a Merkúr kitörhet pályájáról, és ennek nyomán kilökődhet a Naprendszerből, esetleg ütközési pályára kerülhet a Vénusszal, a Nappal vagy a Földdel. A kutatók mint­egy 3 ezer módon szimulálták a csillag közeli elhaladása okozta helyzetet, és az esetek több mind kétharmada a bolygók ütközésével, esetleg bizonyos bolygóknak a Naprendszerből való kilökődésével végződött. Igaz, a Nap valószínűleg ötmilliárd év múlva kitágul és elnyeli a bolygónkat is, ami jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy egy túl közel kerülő csillag okozza a Naprendszer szétesését.

 

TÁVCSŐ A NASA július 12-én nyilvánosságra hozta a James Webb Űrtávcső első hivatalos, tudományos célból készült, nagy felbontású égképét, amely a déli égbolt egy kicsiny (a mi földrajzi szélességünkről soha nem látható) szeletét örökítette meg a déli égi pólushoz közeli Repülőhal (Volans) csillagkép környezetében. Ez a távoli világegyetem eddigi legmélyebb és legélesebb képe, amely összesen 12,5 órányi expozíciós idővel készült: az előtérben látható néhány csillagtól eltekintve szinte csak rendkívül távoli galaxisokat láthatunk rajta. A kép középpontjában a tőlünk 4,6 milliárd fényévre lévő SMACS 0723 jelű galaxishalmaz található, amelynek összetevői fehérnek látszanak a hamis színes felvételen. Körülötte a még távolabbi háttérgalaxisok ezrei ragyognak, a kozmológiai vöröseltolódás miatt a narancsos-vörös különböző árnyalataiban. Némelyikük akár 13 milliárd fényév távolságban található, legtöbbjüket láthatóan eltorzította, gyakorta ívessé görbítette az előtérhalmaz gravitációslencse-hatása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.