GÁZOLÁS A gázolás lett a leggyakoribb halálozási ok számos emlősfaj esetében: a Biological Reviews folyóiratban publikált, Lauren Moore (Nottingham Trent University’s School of Animal, Rural and Environmental Sciences) és kutatótársai által jegyzett tanulmány szerint a vizsgálatukba vont mintegy 70 faj 150 populációja közel egyharmadánál ez volt a leggyakoribb halálozási ok – hamarabb pusztultak el gázolás, mint betegség, emberi vadászat vagy egy ragadozó miatt. A kutatók szerint a közúti gázolások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az elhullási arányok meghaladják a szaporodási arányokat, ami már sebezhetővé teszi az adott populációt. Nagy-Britanniában a görények 29, a sünök 25 százalékban gázolás miatt pusztulnak el – ami szinte semmissé teszi a sérült vagy beteg állatok rehabilitációjára fordított erőfeszítéseket. A gázolások globálisan leginkább a tasmán ördögöket, a virginiai oposszumokat, a Kaliforniában őshonos San Clemente-szigeti rókákat, az afrikai vadkutyákat és az észak-amerikai mókusokat érintik. A kutatók szerint egyes állatpopulációkban, így az ibériai hiúzoknál a halálozások akár 80 százalékát gázolás okozza.
KATAKLIZMA Valószínűleg a Hold keletkezéséhez vezető, a Földet alaposan átformáló, 4,5 milliárd éve történt kataklizma, egy Mars-méretű bolygó Földbe csapódása indíthatta be a bolygónk felszínét máig alakító, az élet keletkezéséhez is hozzájáruló lemeztektonikai mozgásokat is – állította a Lunar and Planetary Science Conference keretében március 13-án elhangzott előadásában Qian Yuan, a Caltech kutatója. Elgondolásai szerint a becsapódás során darabokra szakadt Theia egyes részei belesüllyedtek a Föld képlékeny anyagába, és ez indíthatta be a tektonikus mozgásokhoz vezető láncreakciót. Elgondolása igazolására Yuan és kollégái feltételezték, hogy az alsó földköpenyben található, önmagában is kontinens méretű (részben nyilván olvadt) kőzettömegek, amelyekben a földrengéshullámok régóta ismert módon rendellenesen lassan terjednek, valójában a Theia maradványai. Számítógépes modelljeik azt mutatták, hogy amikor ezek a hatalmas méretű kőzettömegek lesüllyedtek a földköpeny aljára, hatalmas mennyiségű izzó kőzetanyag feláramlását indították el, amelyek a merev földkéregbe ágyazódva kikényszerítették a kéreg darabjainak ellenkező irányú mozgását, elindítva így a szubdukciós (alábukási) folyamatokat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
