Egy hét kultúra 2023/12.

  • Narancs
  • 2023. március 22.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

SZOLGÁLÓLÁNY Az Izraelben hetek óta zajló kormányellenes tüntetések visszatérő szimbólumává váltak azok a nők, akik A szolgálólány meséjéből ismert bíborvörös színű ruhában és az arcot eltakaró fehér kalapban demonstrálnak az igazságügyi rendszer átalakítása ellen. A Margaret Atwood regényének – és a könyv alapján készült nagy sikerű sorozat – disztópikus világát megidéző tiltakozásokat szervező női érdekvédelmi csoport alapítója szerint kiállásukkal félelmüket jelenítik meg, mivel úgy vélik, a Netanjahu-féle igazságügyi reform, amely a tüntetők és az izraeli miniszterelnök kritikusai szerint autokráciába taszítja az országot, elsőként a nőket fogja negatívan érinteni. A jellegzetes jelmez korábban több olyan demonstráción is feltűnt világszerte, ahol a nőket fenyegető veszélyekre hívták fel a figyelmet, ám az izraeli megmozdulások tanúsága szerint a popkulturális utalás cseppet sem veszített népszerűségéből. A kisebb-nagyobb csoportokban, lehajtott fejjel némán sétáló nők az utcán tüntető tömegben és saját akcióik során is nagy feltűnést keltettek. Megmozdulásaikról Margaret Atwood is többször posztolt a Twitteren.

 

VERMEER Pillanatok alatt elkapkodták az összes – 450 ezer – jegyet az amszterdami Rijksmuseum Johannes Vermeer (1632–1675) holland festőművész alkotásait bemutató nagyszabású kiállítására, amelyen a németalföldi művész mintegy 37 ismert alkotása közül 28 tekinthető meg. Miután az eredetileg meghirdetett belépők elfogytak a február 10. és június 4. között megtekinthető tárlatra, a múzeum meghosszabbította a napi nyitvatartási időt, illetve egyéb lehetőségeket is kínált, hogy minél többen láthassák Vermeer munkásságának eddigi legteljesebb műbemutatását, de a pluszbelépők is gyorsan elkeltek, sőt rövid időre még a múzeum weboldala is összeomlott. A Rijksmuseum most egy ingyenes, interaktív online tárlatot is meghirdetett, amelyet Stephen Fry angol színész és író narrál, így az érdeklődők akkor is megismerkedhetnek Vermeer életével és korával, ha élőben nem láthatják a műveket.

 

KEZELÉSI KÖLTSÉG A Ticketmaster visszatéríti a jegyár egy részét azoknak a rajongóknak, akik a The Cure amerikai turnéjára vásároltak belépőt, miután Robert Smith, az együttes frontembere számon kérte a cégen az „indokolatlanul magas” pluszköltségeket, amelyek bizonyos esetekben a belépők eredeti árát is meghaladták. A zenekar igyekezett megfizethető jegyárakat szabni a turnén, ám az értékesítés kezdete után nem sokkal a felháborodott rajongók sorra töltötték fel a közösségi oldalakra azokat a képernyőfotókat, amelyeken látható, hogy az értékesítő felületen a végösszeg akár a belépők eredeti árának duplája is lehetett a kezelési költség, a helyszínhez köthető pluszköltség, valamint a rendelés feldolgozásának díja miatt. Az énekes közbenjárása után a Ticketmaster végül beleegyezett, hogy „jó szándékú gesztusként” a legolcsóbb, 20 dolláros jegyet vásárlóknak visszatérít 10 dollárt, mindenki másnak pedig automatikusan 5 dollárt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).