Egy hét tudomány 2023/26.

  • Narancs
  • 2023. június 28.

Interaktív

Rövid hírek: pestis, féreg, villám...

OXIGÉN Egy új, a bolygóközi expedíciók során is használható, napfényből és vízből oxigént előállító technológiát sikerült kifejleszteni, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Holdon, sőt a Marson is működőképes, köszönhetően a mindkét égitesten megtalált vízjégnek. A mesterséges fotoszintézisen alapuló fotoelektrokémiai (photoelectrochemical – PEC) rendszer a korábbi kísérleti technológiákhoz képest nem igényel felügyeletet, és szobahőmérsékleten is alkalmazható, ráadásul mikrogravitációban is jó hatásfokkal működik. A kutatócsoport kiszámolta, hogy a mesterséges fotoszintézis még a Marson sem mondana csődöt: ez ugyan távolabb kering a Naptól, így kevésbé intenzív a napsugárzás, ráadásul a marsi telek is jóval hosszabbak, mint a Földön, de ez ellensúlyozható naptükrök alkalmazásával.

PESTIS A pestis kórokozójának nyomára bukkanhattak két, a kora bronzkorban élt fiatal férfi maradványait vizsgálva az osztrák tudományos akadémia kutatói: 4 ezer éves korukkal ezek az eddig ismert legrégebbi, a pestis nyomait őrző maradványok a mai Ausztria területén – eddig a legkorábbi bizonyítékok a középkorból származtak. Az Archaeologia Austriaca folyóiratban publikált beszámoló szerint az Alsó-Ausztria északi részén található, 22 sírt rejtő temetőt az A5-ös északi elkerülőút építése során fedezték fel Drasenhofen közelében. A Max Planck kutatóintézet-hálózat lipcsei evolúciós antropológiai intézetének munkatársaival együttműködve az osztrák régészeti intézet (ÖAI) régészei először azt vizsgálták meg, hogy milyen családi kapcsolatok vannak az elhunytak között. Ennek tisztázására a tudósok mintákat vettek a fogakból, ahol akár hosszú ideig megmaradhatnak a genetikai maradványok. Az elemzések azonban nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestiskórokozóét is: a Yersinia pestis baktérium maradványait két férfiban fedezték fel, akik az új elemzések szerint 23 és 30, illetve 22 és 27 év közöttiek voltak, amikor meghaltak. Mindketten a temető szélén feküdtek, amiből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az akkori emberek is jól tudták, hogy fertőző betegségben haltak meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.