Egy hét tudomány 2023/26.

  • Narancs
  • 2023. június 28.

Interaktív

Rövid hírek: pestis, féreg, villám...

OXIGÉN Egy új, a bolygóközi expedíciók során is használható, napfényből és vízből oxigént előállító technológiát sikerült kifejleszteni, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Holdon, sőt a Marson is működőképes, köszönhetően a mindkét égitesten megtalált vízjégnek. A mesterséges fotoszintézisen alapuló fotoelektrokémiai (photoelectrochemical – PEC) rendszer a korábbi kísérleti technológiákhoz képest nem igényel felügyeletet, és szobahőmérsékleten is alkalmazható, ráadásul mikrogravitációban is jó hatásfokkal működik. A kutatócsoport kiszámolta, hogy a mesterséges fotoszintézis még a Marson sem mondana csődöt: ez ugyan távolabb kering a Naptól, így kevésbé intenzív a napsugárzás, ráadásul a marsi telek is jóval hosszabbak, mint a Földön, de ez ellensúlyozható naptükrök alkalmazásával.

PESTIS A pestis kórokozójának nyomára bukkanhattak két, a kora bronzkorban élt fiatal férfi maradványait vizsgálva az osztrák tudományos akadémia kutatói: 4 ezer éves korukkal ezek az eddig ismert legrégebbi, a pestis nyomait őrző maradványok a mai Ausztria területén – eddig a legkorábbi bizonyítékok a középkorból származtak. Az Archaeologia Austriaca folyóiratban publikált beszámoló szerint az Alsó-Ausztria északi részén található, 22 sírt rejtő temetőt az A5-ös északi elkerülőút építése során fedezték fel Drasenhofen közelében. A Max Planck kutatóintézet-hálózat lipcsei evolúciós antropológiai intézetének munkatársaival együttműködve az osztrák régészeti intézet (ÖAI) régészei először azt vizsgálták meg, hogy milyen családi kapcsolatok vannak az elhunytak között. Ennek tisztázására a tudósok mintákat vettek a fogakból, ahol akár hosszú ideig megmaradhatnak a genetikai maradványok. Az elemzések azonban nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestiskórokozóét is: a Yersinia pestis baktérium maradványait két férfiban fedezték fel, akik az új elemzések szerint 23 és 30, illetve 22 és 27 év közöttiek voltak, amikor meghaltak. Mindketten a temető szélén feküdtek, amiből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az akkori emberek is jól tudták, hogy fertőző betegségben haltak meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.