Egy hét tudomány 2023/26.

  • Narancs
  • 2023. június 28.

Interaktív

Rövid hírek: pestis, féreg, villám...

OXIGÉN Egy új, a bolygóközi expedíciók során is használható, napfényből és vízből oxigént előállító technológiát sikerült kifejleszteni, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Holdon, sőt a Marson is működőképes, köszönhetően a mindkét égitesten megtalált vízjégnek. A mesterséges fotoszintézisen alapuló fotoelektrokémiai (photoelectrochemical – PEC) rendszer a korábbi kísérleti technológiákhoz képest nem igényel felügyeletet, és szobahőmérsékleten is alkalmazható, ráadásul mikrogravitációban is jó hatásfokkal működik. A kutatócsoport kiszámolta, hogy a mesterséges fotoszintézis még a Marson sem mondana csődöt: ez ugyan távolabb kering a Naptól, így kevésbé intenzív a napsugárzás, ráadásul a marsi telek is jóval hosszabbak, mint a Földön, de ez ellensúlyozható naptükrök alkalmazásával.

PESTIS A pestis kórokozójának nyomára bukkanhattak két, a kora bronzkorban élt fiatal férfi maradványait vizsgálva az osztrák tudományos akadémia kutatói: 4 ezer éves korukkal ezek az eddig ismert legrégebbi, a pestis nyomait őrző maradványok a mai Ausztria területén – eddig a legkorábbi bizonyítékok a középkorból származtak. Az Archaeologia Austriaca folyóiratban publikált beszámoló szerint az Alsó-Ausztria északi részén található, 22 sírt rejtő temetőt az A5-ös északi elkerülőút építése során fedezték fel Drasenhofen közelében. A Max Planck kutatóintézet-hálózat lipcsei evolúciós antropológiai intézetének munkatársaival együttműködve az osztrák régészeti intézet (ÖAI) régészei először azt vizsgálták meg, hogy milyen családi kapcsolatok vannak az elhunytak között. Ennek tisztázására a tudósok mintákat vettek a fogakból, ahol akár hosszú ideig megmaradhatnak a genetikai maradványok. Az elemzések azonban nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestiskórokozóét is: a Yersinia pestis baktérium maradványait két férfiban fedezték fel, akik az új elemzések szerint 23 és 30, illetve 22 és 27 év közöttiek voltak, amikor meghaltak. Mindketten a temető szélén feküdtek, amiből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az akkori emberek is jól tudták, hogy fertőző betegségben haltak meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.