Egy hét tudomány 2023/26.

  • Narancs
  • 2023. június 28.

Interaktív

Rövid hírek: pestis, féreg, villám...

OXIGÉN Egy új, a bolygóközi expedíciók során is használható, napfényből és vízből oxigént előállító technológiát sikerült kifejleszteni, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Holdon, sőt a Marson is működőképes, köszönhetően a mindkét égitesten megtalált vízjégnek. A mesterséges fotoszintézisen alapuló fotoelektrokémiai (photoelectrochemical – PEC) rendszer a korábbi kísérleti technológiákhoz képest nem igényel felügyeletet, és szobahőmérsékleten is alkalmazható, ráadásul mikrogravitációban is jó hatásfokkal működik. A kutatócsoport kiszámolta, hogy a mesterséges fotoszintézis még a Marson sem mondana csődöt: ez ugyan távolabb kering a Naptól, így kevésbé intenzív a napsugárzás, ráadásul a marsi telek is jóval hosszabbak, mint a Földön, de ez ellensúlyozható naptükrök alkalmazásával.

PESTIS A pestis kórokozójának nyomára bukkanhattak két, a kora bronzkorban élt fiatal férfi maradványait vizsgálva az osztrák tudományos akadémia kutatói: 4 ezer éves korukkal ezek az eddig ismert legrégebbi, a pestis nyomait őrző maradványok a mai Ausztria területén – eddig a legkorábbi bizonyítékok a középkorból származtak. Az Archaeologia Austriaca folyóiratban publikált beszámoló szerint az Alsó-Ausztria északi részén található, 22 sírt rejtő temetőt az A5-ös északi elkerülőút építése során fedezték fel Drasenhofen közelében. A Max Planck kutatóintézet-hálózat lipcsei evolúciós antropológiai intézetének munkatársaival együttműködve az osztrák régészeti intézet (ÖAI) régészei először azt vizsgálták meg, hogy milyen családi kapcsolatok vannak az elhunytak között. Ennek tisztázására a tudósok mintákat vettek a fogakból, ahol akár hosszú ideig megmaradhatnak a genetikai maradványok. Az elemzések azonban nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestiskórokozóét is: a Yersinia pestis baktérium maradványait két férfiban fedezték fel, akik az új elemzések szerint 23 és 30, illetve 22 és 27 év közöttiek voltak, amikor meghaltak. Mindketten a temető szélén feküdtek, amiből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az akkori emberek is jól tudták, hogy fertőző betegségben haltak meg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.