Egy hét tudomány 2023/27.

  • Narancs
  • 2023. július 5.

Interaktív

Rövid hírek: kannibál, megalodon, túlélő...

KANNIBÁL Alighanem egymást is elfogyaszthatták a korai homininák, legalábbis erre következtetnek egy 1,45 millió éves, azaz a korai pleisztocén korból származó fosszílián talált vágásnyomok alapján – a felfedezésről a Scientific Reports számolt be. A kenyai Turkana régióban, a Koobi Fora Formációban talált Australopithecus csontjain vágásokat ejtettek, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a példány húsát kőpengével lefejtették a csontjairól. Bár számos adat bizonyítja, hogy az emberfélék szükséghelyzetben vagy egyéb okokból akár fajtársaik húsából is fogyasztottak, de ez a mostani a legkorábbi bizonyíték, amely a homininák körében dívó kannibalizmusra utal.  Briana Pobiner (National Museum of Natural History) és munkatársai is először ragadozók fognyomait keresték hominina maradványokon, de végül emberi hentesmunka nyomait találták meg egy Australopithecus sípcsontján. Mivel a Koobi Fora Formációban talált állatcsontok százai bizonyítják, hogy a korai pleisztocéntól kezdve az emberelődök pattintott eszközeikkel húst fejtettek le róluk és velőt nyertek ki belőlük, így hasonló nyomok egy homininacsonton sem jelenthetnek mást, minthogy elfogyaszthatták a húsát – még akkor is, ha korábban ilyen csontlelet még nem került elő.

HULLÁM Alacsony frekvenciájú gravitációs hullámokat érzékeltek a kutatók, akik a NANOGrav együttműködés (North American Nanohertz Observatory for Gravitational Waves Collaboration) keretében vizsgálják a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását, amit általában óriási tömegű testek gyorsuló mozgáshoz vezető kölcsönhatása kelt. Az Astrophysical Journal Letters folyóiratban megjelent cikkek szerint a kutatók bizonyítékot találtak olyan gravitációs hullámok létezésére, amelyek többévnyi vagy évtizednyi periódusidő alatt oszcillálnak. A Tejútrendszer hozzánk közel eső régiójának milliszekundumos pulzárjait megfigyelve próbáltak alacsony frekvenciájú gravitációs hullámokat találni: végül három rádióteleszkóp adatait összevetve érzékelték a pulzárok „ketyegési idejének” megváltozását, amit az eddig érzékelt legerősebb gravitá­ciós hullámok okoztak – ezeket valószínűleg egymáshoz közel keringő, szupernehéz fekete lyukak keltették.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.