GRAFÉN Természetes grafénlemezkéket találtak Holdról származó talajmintákban: a kínai Csang–o–5 szonda által gyűjtött holdi regolitminták elemzése nyomán a bolygókutatók néhány réteg grafénre bukkantak, amely komplex ásványokkal együtt alakult ki. A lelet, amelyről a National Science Review számolt be, új betekintést nyújt a Hold eredetébe, alátámasztva a széntartalmú Hold hipotézisét. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy a grafén újszerű fizikai formájával és rendkívüli tulajdonságaival forradalmasította a kondenzált anyagok fizikájával kapcsolatos kutatásokat, miközben egyre fontosabb szerepet játszik a bolygó- és űrtudományban. Becslések szerint az összes csillagközi szén körülbelül 1,9 százaléka grafén formájában van jelen, és a Naprendszer kialakulása idejéből való grafént azonosították széntartalmú kondrit meteoritokban is. A kutatók a 2020-as kínai küldetés során gyűjtött apró, olajbogyó alakú holdtalajmintát elemezték: kiderült, hogy ennek széntartalma olyan lemezkékből áll, amelyek kettő–hét réteg grafénből állnak.
MADÁR A dinoszauruszokat elpusztító tömeges kihalási esemény a madárgenomok gyors fejlődését váltotta ki a túlélő, illetve újonnan kifejlődő fajoknál, hozzájárulva a madarak hihetetlen sokféleségéhez – olvasható a Science Advancesben közölt kutatási beszámolóban. Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén egy 10 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a földkéregbe a Yucatán-félszigeten található Chicxulub városának közelében: a kataklizma a Föld állat- és növényfajainak nagyjából 75 százalékát kiirtotta, beleértve egész rendszertani csoportokat, mint például a nem madár dinoszauruszokat. A kutatók fosszilis madármaradványokat vizsgálva azt találták, hogy a tömeges kihalási esemény eltolódásokat idézett elő a madarak genomjának nukleotid-összetételében. Ezek összefüggenek a madárfiókák fejlődésével, felnőtt méretükkel és anyagcseréjükkel. A kréta korszak végi tömeges kihalásától számított, hozzávetőleg 3–5 millió éven belül a túlélő madarak leszármazottai tendenciaszerűen kisebb testméretűek lettek. Ráadásul mind több faj fiókái váltak altriciálissá, ami annyit jelent, hogy a tojásból kibújva még nagyon kevéssé fejlettek, szinte embriószerűek, így szükségük van a szüleikre, hogy táplálják őket.
ÖRÖK Egyes „örök vegyszernek” is nevezett, nehezen lebomló fluorozott szénhidrogének felszívódhatnak a bőrünkön keresztül – állítja egy friss kutatás. A per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) sűrűn előfordulnak olyan termékekben, amelyeket amúgy is gyakran megérintünk: például kozmetikumok, élelmiszer-csomagolások, vízálló felszerelések, iskolai egyenruhák, testápolási termékek is tartalmazzák ezeket, ráadásul beszivároghatnak az ételeinkbe és az ivóvizünkbe. A friss kutatások azt sugallják, hogy egyes ilyen molekulák átjuthatnak a bőrön is: amikor a 3D emberi bőrmodelleket PFAS anyagok hatásának tettek ki, kiderült, hogy a vegyi anyagok átjuthattak a bőrgáton, és felszívódás után akár a véráramba is eljuthatnak – a University of Birmingham környezetkémikusai az Environment International folyóiratban publikálták az ezt sugalló kutatási eredményeiket. „Örök vegyi anyagnak” több ezer, ember által előállított kémiai vegyületet neveznek: az „örök” jelző a szén- és fluoratomok közötti szinte felbonthatatlan kötésekre utal. Ezeket az 1940-es években kezdték tömegesen gyártani, és idővel kétségtelen hasznuk mellett a kártételükre is fény derült: mind több kutatás sugallja, hogy ezek a vegyi anyagok károsak lehetnek a szervezetünkre, és akár daganatok kialakulását is okozhatják.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
