Egy hét tudomány 2024/39.

  • Narancs
  • 2024. szeptember 25.

Interaktív

Rövid hírek: bozon, templom, dingó...

DINGÓ Valószínűleg kelet-ázsiai kutyafélék leszármazottai az ausztráliai dingók: erre jutott egy ausztrál kutatócsoport, amely eredményeit a Scientific Reportsban publikálta. A University of Sydney és más kutatóműhelyek munkatársai olyan ősi dingóleleteket vizsgáltak, amelyek az Új-Dél-Wales nyugati felén található Mungo, illetve Milkengay tavak mellől kerültek elő. A kutatók elemzése szerint a dingók ősei Kelet-Ázsiából, de Melanézián keresztül kerültek Ausztráliába: eredményeik erőteljesen megkérdőjelezik azt a korábbi hipotézist, hogy a dingók ősei az indiai szubkontinensen és részben Thaiföldön élő félvad páriakutyák voltak. A dingók genetikailag jóval közelebb állnak a kelet-ázsiai kutyákhoz, mint bármely vadon élő farkasféléhez, ugyanakkor olyan, vad őseiktől származó genetikai nyomokat őriztek meg, amelyek semmilyen más domesztikált kutyafélében sem találhatók. A dingók stabil, vadon élő populációi semmilyen utánpótlást sem kapnak kivadult házi kutyáktól – eme genetikailag legközelebbi rokonaik Új-Guinea hegyvidékein élnek.

GYŰRŰ Saját gyűrűrendszerrel rendelkezett a Föld mint­egy 466 millió évvel ezelőtt – ezt sugallják azok a kutatási eredmények, amelyekről az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban olvashatunk. Ennek felismerésére az ordovíciumi becsapódási maximum idején, mintegy 40 millió év alatt keletkezett 21 becsapódási kráter vizsgálata vezette a tudósokat: e kráterek mind az Egyenlítő 30 fokos környezetében találhatók – dacára annak, hogy a kontinentális kéreglemezek 70 százaléka ezen a régión kívül fekszik. A kutatók szerint a gyűrű annak nyomán keletkezett, hogy egy terjedelmes aszteroida a Föld Roche-határán belülre hatolt, ahol darabjaira hullott és gyűrűt alkotott bolygónk körül, majd ennek anyaga fokozatosan kihullott – ennek tudható be az ordovíciumi üledékek igen magas meteorittartalma. A kutatók különösen figyelemre méltónak találták a gyűrűrendszer vélelmezhető klimatikus hatását: a gyűrűk árnyékot vethettek a Földre, így csökkentették a besugárzás erejét. Ez okozhatta a hirnanti eljegesedést az ordovícium végén, ami az egyik leghidegebb időszak volt az utóbbi 500 millió év földtörténetében.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szergej Tyimofejev orosz költő: „Nem tudom, hogy a kortárs orosz kultúra hogyan fogja túlélni ezt az őrületet”

Idén magyarul is megjelent Replika című kötete, aminek lettországi kiadásához egy üres füzetet is kaptak az olvasók. Az Orbita nevű művészeti kollektíva egyik alapítóját videóköltészetről, kreatív könyvtervezésről, a kétnyelvű irodalomról és az Ukrajna elleni háború miatt megszakadt oroszországi kapcsolatokról is kérdeztük.