Egy hét tudomány 2025/30.

  • Narancs
  • 2025. július 23.

Interaktív

Rövid hírek: Uránusz, csillag, bolygó...

URÁNUSZ Melegebb lehet a korábban becsültnél az Uránusz: a bolygó 15 százalékkal több energiát bocsát ki, mint amennyit a Naptól kap, derült ki két új tanulmányból, amelyek a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, illetve a Geophysical Research Letters folyóiratokban jelentek meg. Az Uránusz energia-háztartásának eddigi legpontosabb becslése érdekében a tudósok egy számítógépes modellt fejlesztettek ki, amely összefogta az Uránusz légköréről évtizedek óta ismert összes földi és űrteleszkópok által összegyűjtött adatot. Az eredmények szerint az Uránusznak saját hője van, bár még mindig jóval kevesebb, mint szomszédjának, a Neptunusznak, amely több mint kétszer annyi energiát bocsát ki, mint amennyit kap. Az Uránusz nem hasonlít a Naprendszerünkben található többi bolygóhoz. Az „oldalán forog”, ami azt jelenti, hogy valamelyik pólusa mindig közvetlenül a Nap felé néz, ráadásul ez a bolygó a Vénuszt kivéve az összes többi bolygóval ellentétes irányban forog.

ÉDES Az eritritol, egy gyakori, tápértékkel nem bíró édesítőszer összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri, valamint cerebrovaszkuláris események fokozott kockázatával, derül ki a boulderi University of Colorado kutatási beszámolójából, amely a Journal of Applied Physiologyban jelent meg. A kutatók in vitro (azaz laborban, Petri-csészében) három órán át kezelték az agy ereit bélelő emberi sejteket körülbelül ugyanolyan mennyiségű eritritollal, mint amennyi egy tipikus cukormentes italban található. Az eredmények szerint az eritritol negatívan befolyásolja az endotélsejtek biokémiai működését, ráadásul az eritritollal kezelt sejtek több reaktív oxigénfajtát, vagyis szabad gyököt is termeltek, olyan anyagcsere-melléktermékeket, amelyek öregíthetik és károsíthatják a sejteket, valamint gyulladást okozhatnak a szövetekben. Márpedig, ha az agy erei jobban összehúzódnak, és a vérrögök lebontásának képessége csökken, akkor megnő a stroke kockázata. Az eritritol kis mennyiségben természetesen is előfordul számos gyümölcsben és zöldségben, valamint fermentált élelmiszerekben – emberben endogén módon is termelődik glükózból és fruktózból a májban és a vesében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.