Rádió

Élet és interjú

Tóth Szabolcs Töhötöm podcastje

Interaktív

Szerencsésebb országokban pusztán technikai, másutt politikai okok is állnak annak a hátterében, hogy ma már egyre inkább az interneten zajlik a rádiós tartalmak előállítása is. Az ilyen-olyan stúdiókban (otthoni konyhától a profin berendezett felvevőhelyig) rögzített anyagok már eleve úgy készülnek, hogy azokat az aktuális online platformokon minél könnyebben és minél gyorsabban meg lehessen osztani.

Mindennek a műfaji következménye például az is, hogy a legköltséghatékonyabb formák dominálják a teret, egészen pontosan egyetlenegy: az interjú. Azt már évek óta szomorúan konstatáljuk, hogy a hagyományos rádiózásból is kámfor módjára illant el riport, élő közvetítés, helyszíni beszámoló és minden hasonló. Ahol igény lenne rájuk, ott általában a pénz és az infrastruktúra hiányzik, ahol meg pénz van, ott sem igény, sem tudás nincs a bonyolultabb műfajokhoz.

Az online videós és podcastes paradigmaváltás ilyen szempontból tehát nem hozott radikális fordulatot, ugyanúgy zárt térben, két hangra készül a műsorok jelentős része, különbség csak a szabadságfokban rejlik. Nem véletlen, hogy az olyan echte netes influenszerek mellett, amilyen Gulyás Márton, ma már számos egykori televíziós nagy név is erre a vonulatra kapaszkodik fel Friderikusz Sándortól Veiszer Alindáig. Ez az interjúdömping a befogadói elvárások és ízlések változását is mutatja. Hosszabb, ráérősebb, ha úgy vesszük alaposabb, és szinte biztosan közvetlenebb hangulatúak ezek az új generációs beszélgetős műsorok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.