Egy hét kultúra 2022/3.

  • Narancs
  • 2022. január 19.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

LÁTVÁNY Rendhagyó színtéren nyílik kiállítás Victor Vasarely műveiből Londonban. A Selfridges áruházban január 13. és március 27. között Universe címen az op-art nagymesterének 55 olyan alkotását mutatják be, amelyek az elmúlt 50 évben nem kerültek a brit közönség elé. Az esemény apropója a pécsi születésű művész halálának 25. évfordulója, a kiállítás megrendezése pedig a helyszínt adó áruház, a Paco Rabanne divatmárka és a Fondation Vasarely együttműködésének köszönhető. A tárlat ötlete egyébként a Paco Rabanne kreatív igazgatójának fejéből pattant ki, Julien Dossena ugyanis Vasarely több geometriai mintáját is használta 2022-es tavaszi–nyári kollekciójukban. A kiállítás részeként persze megvásárolhatóak a Vasarely ihlette darabok, sőt egyes eredeti Vasarely-alkotások is, a bevétellel pedig a Fondation Vasarely Aix-en-Provence-i múzeumában lévő művek helyreállítását és az intézmény fenntartását támogatják.

 

FÉNY René Magritte L’Empire des lumières című festménye eddig is rendkívül keresett alkotásnak számított, most azonban rekord­áron, akár 45 millió fontért (azaz közel 19 milliárd forintért) is elkelhet a Sotheby’s márciusi árverésén. A belga szürrealista festőművész a kék ég alatt elterülő utcaképről és ennek középen álló lámpáról 27 változatot készített, 17 olajfestményt és 10 gouache technikával készült képet. Az 1940-es és 60-as évek között készült sorozat egy-egy darabját különböző gyűjtemények őrzik: ilyen a velencei Peggy Guggenheim Collection, a New York-i Museum of Modern Arts, a houstoni Menil Collection és a brüsszeli Les Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique. A festmények popkulturális jelentősége sem elhanyagolható, ugyanis ihletői voltak Az ördögűző (1973) egy jelenetének, amelyet aztán a film ikonikus plakátjain is kiemeltek. A most árverésre kerülő Magritte-kép egy 1961-ben készült verzió, amely jelenleg a Gillion Crowet Collection tulajdona. A magángyűjteményben lévő képet a közönség 2009-től 2020-ig a brüsszeli Musée Magritte-ben láthatta, az intézmény egy kölcsönszerződésnek köszönhetően állíthatta ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.