Egy hét kultúra 2022/3.

  • Narancs
  • 2022. január 19.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

LÁTVÁNY Rendhagyó színtéren nyílik kiállítás Victor Vasarely műveiből Londonban. A Selfridges áruházban január 13. és március 27. között Universe címen az op-art nagymesterének 55 olyan alkotását mutatják be, amelyek az elmúlt 50 évben nem kerültek a brit közönség elé. Az esemény apropója a pécsi születésű művész halálának 25. évfordulója, a kiállítás megrendezése pedig a helyszínt adó áruház, a Paco Rabanne divatmárka és a Fondation Vasarely együttműködésének köszönhető. A tárlat ötlete egyébként a Paco Rabanne kreatív igazgatójának fejéből pattant ki, Julien Dossena ugyanis Vasarely több geometriai mintáját is használta 2022-es tavaszi–nyári kollekciójukban. A kiállítás részeként persze megvásárolhatóak a Vasarely ihlette darabok, sőt egyes eredeti Vasarely-alkotások is, a bevétellel pedig a Fondation Vasarely Aix-en-Provence-i múzeumában lévő művek helyreállítását és az intézmény fenntartását támogatják.

 

FÉNY René Magritte L’Empire des lumières című festménye eddig is rendkívül keresett alkotásnak számított, most azonban rekord­áron, akár 45 millió fontért (azaz közel 19 milliárd forintért) is elkelhet a Sotheby’s márciusi árverésén. A belga szürrealista festőművész a kék ég alatt elterülő utcaképről és ennek középen álló lámpáról 27 változatot készített, 17 olajfestményt és 10 gouache technikával készült képet. Az 1940-es és 60-as évek között készült sorozat egy-egy darabját különböző gyűjtemények őrzik: ilyen a velencei Peggy Guggenheim Collection, a New York-i Museum of Modern Arts, a houstoni Menil Collection és a brüsszeli Les Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique. A festmények popkulturális jelentősége sem elhanyagolható, ugyanis ihletői voltak Az ördögűző (1973) egy jelenetének, amelyet aztán a film ikonikus plakátjain is kiemeltek. A most árverésre kerülő Magritte-kép egy 1961-ben készült verzió, amely jelenleg a Gillion Crowet Collection tulajdona. A magángyűjteményben lévő képet a közönség 2009-től 2020-ig a brüsszeli Musée Magritte-ben láthatta, az intézmény egy kölcsönszerződésnek köszönhetően állíthatta ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.