Tévé

Filléres nagybani

Zenebutik csatorna

Interaktív

Lassan már két éve lesz annak, hogy Andy Vajna Tv2-csoportja megszórta mellékcsatornákkal a hazai kábeltévés kínálatot, de a jóhiszemű néző még mindig csupán találgathatja: vajon szimplán elszámolási felületeknek tekintse-e ezeket az adókat, vagy elképzelhető más funkciója is a Kiwi, a LiChi meg a többi csatornának? A Juhász Előd legendás műsorfolyamának címét praktikusan újrahasznosító Zenebutiknak például, amely az orrba-szájba ismétléseken (az ismétlések ismétlésein) túl elsősorban a mulatós zene propagálását tűzte a zászlajára.

A 2018-as Zenebutik olyan, mintha a hajdani Dáridót a boldogult emlékű Budapest Tv-vel keresztezték volna. Vagyis a csatorna következetesen a hevenyészett trash műfajában utazik, szigorúbban ragaszkodva az amatörizmus elvéhez, mint akár a modern olimpiai mozgalom első jámbor elkötelezettjei. Össze-vissza tekintgető, kérdezni, sőt olykor még artikuláltan beszélni is képtelen műsorvezetők és showmanek uralják a csatorna saját gyártású műsorait, akik – mi tagadás – nemcsak a működésükkel, de bizony akár már a puszta megjelenésükkel is meghökkenthetik a nézőt. Ilyen például Barna Barnabás, a Hercegi Party „kétszeres HERCEGI címmel” rendelkező, dalos kedvű házigazdája, aki gyűrött arcvonásaival jószerint személyében jelképezhetné a magyar televíziózás (és általában a hazai nyilvánosság) csöndes, de kitartó szépségundorát, viszolygását a harmonikus megjelenéstől.

Ez persze kétségkívül roppant érzékeny téma, így inkább térjünk át sietve az amatörizmus és a kép­ernyőképtelenség egy másik, személytelenebb vezérmotívumára: a műsorkoncepciók mélységes zavarára. Kedvenceink kedvencei – ez a címe például az egyik, napi rendszerességű műsornak, amelynek szombat reggeli ismétlő adásában például ezzel az otromba, ám indokolt felszólítással fordult a tenyeres-talpas műsorvezető (Matyi) „kedvencünkhöz”, bizonyos Iványi Angelikához: „tegyük tisztába a dolgokat”, mivel is foglalkozol? Az énekesnő, aki – mint megtudtuk – „nem rakná bele magát egyetlen irányba sem”, tehát voltaképp a műsorkészítők számára is ismeretlen lehetett, s a műsorban aztán semmi szerep nem jutott a hölgy kedvenceinek sem: a klipek a mondandójától teljességgel függetlenül sorjáztak. Ehhez képest a Kívánságpiac Márióval legalább valóban egy-egy vásárcsarnokban kerül felvételre, és tényleg az ismert harmonikás beszél bele a kamerába, ám amikor a múlt héten bárminő erre irányuló kérés nélkül Márió dalra fakadt, az inkább csak zavart félrenézésre és továbbsietésre késztette a szolnoki vásárlóközönséget.

A Dáridóból megismert csíkos pólós harmonikaművész mellett természetesen mások is felvonulnak a Zenebutikon a régi mulatós gárdából: a shakert mikrofonra cserélő Lajsz Andrástól a mindenütt jelenvaló Fásy Ádámig, és persze föltűnik a képernyőn maga a savanyúan kedélytelenné öregedett Galambos Lajos is. No és itt van az új nemzedék is, a fájdalmasan borzasztótól az egészen elviselhetőig. A minőség legtetejét Nótár Mary képviseli, akinek saját műsora is van a csatornán, Bombaparty Maryvel címmel. Ám hiába a kép­zett(ebb) hang, a kidolgozott imázs és a profi smink, ha ebből a műsorból is csak úgy dől a szegényszag. Itt ugyanis az alkalmasint ingyen is szereplést vállaló előadók egy szabadnapos bárpult előtt illegnek, jobbról és balról szigorúan két-két statiszta lelkesedésétől övezve. Mert van úgy, hogy a spórolás és az őszinteség minden másnál fontosabb.

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.