Hiszen lehet akármilyen széles, differenciált és végtelenül kaotikus az online nyilvánosság játéktere, közben egyszerre radikálisan centralizált és vadkapitalista is. Vagyis ha valaki mégoly ellenálló (vö. a címbe emelt partizánnal), mint Gulyás, akinek politikai-társadalmi aktivizmusa nem tegnap kezdődött, tehát ha valakiről már a bíróság is tudja, sőt, határozottan állítja, hogy lázadó, az sem tehet mást, amennyiben influenszerkedésre adja a fejét, mint hogy a milliárddolláros techcégek birtokolta online platformokon kezd el tartalmat gyártani.
Ám aki ebben a térben szót kér, kénytelen elfogadni a YouTube, az Instagram, a Facebook vagy épp a Spotify cégvezetői által diktált játékszabályokat, Gulyás Partizánja, mivel mást nem is nagyon tehet, elfogadni látszik a technicizált közeg alapvetéseit. Nem szeg normákat, nem lép ki az adott keretek közül, azokon belül maradva igyekszik kihasználni a kommunikációs paletta teljességét. Így a tényleges produkció csak egy eleme a komplex kommunikációs teljesítménynek: egy-egy műsor elsődlegesen ugyan a YouTube-ra készül, de legalább olyan fontos a mozgóképes anyagokhoz kapcsolódó fórumok melegen tartása is. Ráadásul – és a mi szempontunkból ez a lényeges – eleve úgy készülnek ezek a tartalmak, hogy a vizualitásról leválasztva is fogyaszthatók maradjanak. Ez lenne a Partizán epizódjainak podcast „kiadása”, egy kvázi rádiós változat, valójában az eredeti videó hangzóanyagának külön publikálása.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
