Tévé

Górcső alatt

Troll

Interaktív

„Boros Bánk Levente és Szarvas Szilveszter a Trollban Dobos Marianne műsorvezetése mellett hetente a magukat BBC-etalonnak képzelő balliberális és Soros-médiumok cikkeit, irányultságát és egyoldalú látásmódját veszi górcső alá.” Ezzel a kedvcsináló szöveggel ajánlja a figyelmünkbe az Echo Tv internetes oldala a Troll című műsort, és mi tagadás, egy idegen zsoldban szolgáló sajtóhiénának ennyi bőven elegendő is ahhoz, hogy fölajzott érdeklődéssel forduljon az ismeretterjesztő célzatú stúdióbeszélgetés felé. És a Troll aztán nem is okoz csalódást, hiszen mindjárt a nyitómondat ekképp hagyja el a fiatal műsorvezető ajkát: „A 444 újságíróját a hétvégén állítólag kivezettették egy fórumról.” A ferdítések és a félretájékoztatások leleplezésére fölesküdött műsor tehát már az első pillanatban példát mutat a sajtó munkásai számára, azzal is, amit mond, de azzal is, amiről nem beszél. Mert túl azon, hogy a felvezető állítólagosnak jelzi a május 5-i incidens egészét, azért biztos, ami biztos, homályban hagyja a kérdést, hogy voltaképpen honnan is történt ez a ballib médiahazugság gyanánt tételezett kivezettetés.

Információk helyett azután a folytatás félreérthetetlenül az apológia és az ellenvád terepére rántja a témát: „De hol van a liberális média, amikor jobboldali újságírókat bántalmaznak?” A kérdés itt még egyelőre a levegőben marad, mert válasz helyett egy Rétvári Bence-interjúrészlet bejátszása következik, amelyben a kereszténydemokrata államférfi a politikusok helyébe föltolakodó újságírók legújabb kori jelenségéről és a Ron Werber-i kampányeszközökről oszt meg velünk magvas gondolatokat. Az államtitkári ékesszólás mindazonáltal kárba vész, hiszen a derűsen tudálékos Dobos Marianne rögvest ezután az „ominózus interjú” szavakkal utal vissza Rétvári megszólalására, mely fordulattal a Troll egyik visszatérő főkérdését juttatja az eszünkbe: „Teljes szakmaiatlanság, vagy direkt manipuláció?”

Alig egy percnél járunk, a két vendég eddig még meg sem szólalt, de a Troll máris teljes fordulatszámon pörög tehát. Persze a két vendég (a Pesti Srácoktól, illetve a Médianézőtől) azután ugyancsak kitesz magáért, hiszen egyikük a sajtószolidaritás csúcspontjaként így írja körül az állítólag kivezetett 444-est: „…ez a bizonyos, magát újságírónak nevező hölgy”. A netes orgánum egészének vérlázító gyakorlatáról is van aztán néhány keresetlen szavuk, elvégre ezek a bizonyos, magukat újságíróknak nevező 444-esek életvitelszerűen „odamennek sajtótájékoztatókra, sajtófogadásokra, lakossági fórumokra”. Odamennek és provokálnak a jelenlétükkel, másutt meg a 444 és a Jobbik között immár létező „technikai koalíciót” erősítik. Merthogy a Troll megszólalói a Jobbikot valamiért még annál is hevesebben támadják, mint amennyire a ballib sajtót gyepálnák: a „zsúrpubizásra” például úgy rááll a szájuk, hogy szinte alig tudják abbahagyni.

A műsorkészítők tehát láthatóan nem a pártatlanság tüntető gyakorlásával kívánnak példát mutatni a ballib média számára. A címválasztás őszintesége viszont kétségbevonhatatlan: a cikizésre összpontosítanak ugyanis, és e téren fél pontokat nyugodt szívvel meg is lehet adni nekik. A miniszterelnök-jelöltnek önként bejelentkező Lattmann Tamás sztorija (a CEU-törvény érvénytelen Semjén-aláírásának datálása) például valóban túl könnyen futott végig alig pár óra leforgása alatt az összes médiumon, majd hullt egy cáfolatot követően – legalább egyelőre – a semmibe. De azért a ballib sajtóról (amely persze vajmi ritkán baloldali, és néha ráadásul még csak nem is liberális) még mindig sokkal többet lehet megtudni „ettől az oldaltól”, mint a Troll adásaiból.

Echo Tv, május 9.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.