Rádió

Hülyeségverseny

Talpra magyar! – Reggeli műsor a Petőfin

Interaktív

Többször megírtuk már ezeken a lapokon, hogy a reggeli műsorsáv egyszerre mentőöve és tehertétele a mai rádiós viszonyoknak. Kevés olyan szakasza maradt mára a munkanapoknak, amikor a rádió lehet az a médium, amire a legtöbben rácsatlakoznak: az estéket egyértelműen a tévé viszi, napközben ott az internet, csak a délelőtt marad, és annak is az a részlete, amikor a potenciális hallgatók mozgásban vannak. A munkahelyig tartó út lenne tehát a rádió nagy esélye a mindennapokban. Ezt valószínűleg a csatornatulajdonosok és médiamogulok sem gondolják másként; az elmúlt években számos kísérletet láthattunk a napszak birtokbavételére. Csak hát ezek a kísérletek általában egy dologban nagyon hasonlítottak egymásra: totális ötlettelenségben fogantak.

Bizonyára – és ez jelentené a tehertételt – elsősorban azért, mert attól tartanak a műsorkészítők, hogy ha ezt elszúrják, oda az egész nap. Vagyis itt kell megfogni az embereket, itt kell minél többek szimpátiáját elnyerni, minél szélesebb közönség ízlését kiszolgálni, minél közérthetőbbnek és szórakoztatóbbnak lenni. És ennek a nagy akarásnak nagy hülyeségverseny a vége: egy kaptafára készült show-k töltik ki rossz viccekkel, álkacagással és rendíthetetlen háttérzenével a bőséges adásidőt (6-tól 10-ig, a sztenderd szerint).

Amiről itt beszélünk, a kereskedelmi rádiókra vonatkozik elsősorban, de hogy a mai viszonyok között mi kereskedelmi és mi közszolgálati, mi állami és mi piacról élő csatorna, eléggé összekeveredett már. A teljesség igénye nélkül mindenesetre ebbe a műsortípusba tartozik a Music Fm Önindítója (az örök túlélő Bochkor Gáborral), a Rádió 1 volt Reggeli Show-ja, ami ma szerényen Balázsék néven fut (Sebestyén Balázzsal értelemszerűen), vagy az online adóvá büntetett egykori piacvezető Class Fm Morning Show című produkciója Stohl Andrással. Ezek mellé kívánták felhizlalni a Petőfi rádió reggeli kínálatát a rádió úgynevezett megújítását kigondoló médiabölcsek. Elég nagy forgácsolás ment ott akkoriban, a Népszabadság meg is írta, hogy Gyűlölik a hallgatók a Petőfi új reggeli műsorát, de hát hol van már a Népszabi is, ugye, tavalyi hó, sőt, még régebbi, senkit nem érdekel már.

Mindenesetre annyi felidézhető, hogy volt egy sikeresnek mondható stáb, tagjait kitessékelték, és volt egy másik, akiket be. És ki állítaná, hogy Harsányi Levente, az új éra arca ne lenne Balázshoz, Bocsihoz vagy Bucihoz mérhető tehetség? Na ugye! Műsorvezetőtársai, mondjuk, feltűnően gyakran változtak (csak pár név: Kraszkó Zita, Kardos-Horváth János, Peller Mariann), de ez végül is szinte mindegy, mert érezhetően Levire van kihegyezve a dolog. Talán a Balázsék mintájára a Leviék névváltozaton is érdemes lenne elgondolkodni – csak nehogy pereskedés legyen a vége.

Jelen pillanatban Harsányi mellett a színész Szabó Győző, valamint az ifjabb generáció képviselőjeként Bikfalvi Tamás (a műsorban csak Biki) szokott megszólalni reggelente. Harsányi a kapitány, ő dobja be a témákat, ő olvassa be a hallgatói üzeneteket, ő adja meg a szót a többieknek, egyszóval határozottan rajta tartja kezét a műsor kormánykerekén. A többiek inkább statisztáknak tűnnek, akik a megfelelő pillanatban kommentárral egészíthetik ki a főnök futamait. Illetve ha ő röhög, szabadon hahotázhatnak vele maguk is – és erre meglehetősen gyakran sor kerül, hiszen ez egy jó kedélyű műsor, ha valaki nem értené.

Az elmúlt héten volt szó a holdra szállás évfordulójáról, a környezetvédelemről, a szexuális felvilágosításról, a személyiségtesztekről, illetve, hát igen, a palacsintáról. Pontosabban ezek voltak a főbb kérdéskörök, ahonnan szerteágazó és nagy ívű eszmecserék kiindultak. Mindeközben olyan sziporkákkal is gazdagodtunk, hogy azt mondja: „A magyar férfiak túlnyomó többsége reggelente Dárdai Paliként ébred, de nem baj, mert a nők meg ásítva, és ez a kettő végül is passzol egymáshoz” (Harsányi). Vagy: „Egyszer az öreg Páger Istvánnak (sic!) pornóképet csempésztek a színpadi újságjába, egy csaj volt rajta, meg a szájában valami, amire az öreg csak annyit mondott, de szép kislány, és milyen jó étvágya van” (Szabó). Persze az orális fixáción túl is van élet: Harsányi egy alkalommal drámai beszéddel fordul a hallgatókhoz, hogy legyenek környezettudatosabbak, mert ő most már tényleg nagyon aggódik.

Nekünk azonban nincs miért aggódnunk, egyheti Talpra magyar!-hallgatás után nem mondhatunk mást, ez is pont annyira minőségi műsor, mint a többi reggeli show. Éppen olyan, amilyet érdemlünk.

Petőfi rádió, július 16–20.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.