Tévésorozat

Itt és most

  • Szabó Ádám
  • 2018. április 29.

Interaktív

Mintha a Jóbarátokat áthelyezték volna New Yorkból Chicagóba: minden és mindenki egy kicsit szakadtabb és problémásabb, a figurák elvesztették all-american vibrálásukat. A fekete feketébb, a sérült sérültebb, a diszfunkcionális család meg még diszfunkcionálisabb.

Akad itt egy látványos, közhelyes kitörésekre hajlamos filozófus, róla akkor is Tim Robbinsra asszociálnánk, ha véletlenül nem ő játszaná; egy hozzá passzoló, iskolai tanács­adóként dolgozó feleség, akiről az az egyedüli említésre méltó, hogy Holly Hunter alakítja; na meg három, különböző kisebbségeket és sztereotípiákat megjelenítő, örökbe fogadott gyermekük. Van egy szem biológiai lánygyermek is a családban, aki legtöbbször maga sem tudja, mit keres ott, pedig Kevin Bacon lányára osztották a szerepet, tehát ilyen kérdéseknek fel sem kellene merülnie benne.

A nagy elődnek tekinthető Rólunk szól anno vállaltan startolt rá a legelemibb érzelmeinkre, és egy percig sem titkolta, hogy egyedül megríkatni akar, na meg megnevettetni, hogy aztán később még nagyobbat ríkathasson – és mindez sikerült is neki. Az Itt és most azonban görcsösen akar több lenni: valami titokzatos, valami misztikus, valami végzetszerű – csak már az alapoknál elvérzik, hiszen semmiféle érzelmet nem képes generálni, noha mindent a négyzetre emel. A muszlim szereplő fia meleg, a meleg srácról kiderül, hogy skizofrén, a lázadó kamasznak pedig muszáj nemi betegséget kapnia. Dráma persze egyik fordulathoz sem jár, mert egy nyitott szellemiségű családban a sorozat szerint az egyetlen bűn az átlagosság.

Az HBO műsorán

 



Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?