Máskülönben bizonyosan nem indított volna éppen 180 fok címmel új műsort a Hír Tv-n. Habár az is igaz, hogy az MSZMP, az MSZDP, az MSZP és a Fidesz volt tagja, a szocialisták hajdani ügyvezető alelnöke és a Lánchíd Rádió nem annyira hajdani műsorvezetője ma már sokkal inkább a 360 fokos fordulatnál jár. S noha utolsó teljes irányváltása szerencsésen egybeesett kenyéradó csatornájának történelmi fordulatával, azért az új betelefonálós műsor rendre derűsen érzékletessé teszi a testes szélkakas pozicionálása körül oly könnyen támadó zavart. „Én annak idején is, amikor másképp gondolkodott, azt mondtam, hogy le a kalappal” – állítja például az egyik, szándéka szerint elismerést megfogalmazó telefonáló, aki kedvesen még azt is hozzáfűzi dicsérő szavaihoz: „Ne piruljon el!” Ez a veszély amúgy korántsem fenyeget, hiszen a műsorvezető mindössze akkor jut közel a futó zavar állapotához, amikor egy másik hívó fél Puzsér Róbert bírálatára szánná gondosan megszámlált másodperceit. „A kollégát hagyjuk!” – zárja le villámgyorsan ezt a vonalat Csintalan, aki a legtöbb akadékoskodó nézői felvetést egyébként is következetesen a „hagyjuk” határozott és egyszersmind unott szavával intézi el. (A műsorgazda amúgy is büszke lehet a Hír Tv-re, elvégre már beköszöntében fölemlegeti a megelőző hírösszefoglaló páratlan minőségét-nézettségét.)
A „jó estét, magyarok!” beköszönéssel induló műsor javát mindazonáltal nem a telefonálókkal folytatott terméketlen, de szerkesztői szempontból mindig felettébb kényelmes, időhúzó játék teszi ki, hanem a stúdióvendég faggatása. Múlt pénteken az MSZP-s Ujhelyi István volt ez a vendég, s mi tagadás, ő is bizonytalankodni látszott annak megítélésében, vajon mi is lenne Csintalan Sándor aktuális viszonya a történetét épp kollektív öngyilkossággal bevégző szocialista párthoz. „Nem ismerem a kötődésedet az egykori közösségedhez” – mondta például egy helyütt az MSZP EP-képviselője, miközben pár balos betelefonáló már nagyban amellett kardoskodott, hogy Csintalan igenis induljon személyesen az MSZP megmentésére. A kölcsönös rokonszenv meg a már-már elvtársias légkör azért így is megvolt a stúdióban, amit nem csupán az bizonyított, hogy Ujhelyi folytatólagosan és zavartalanul „radikális európai demokratának” vallhatta magát, vagy épp az, hogy Csintalan így fordult bátorító szavaival az egyik, érezhetően dezorientálódott betelefonálóhoz: „Gyula, mit kérdezne a Pistától?” Nem, a Hír Tv stúdiójában egy bő fél órára valósággal tanyát ütött a szocinosztalgia: Csintalan és Ujhelyi, de még egyik-másik telefonáló is meghitten elandalodott a kora kilencvenes évek hősi múltján. Hej, beh’ szép idők is voltak azok! Te vagy a legény, Tyukodi pajtás!
A párttörténet szegedi fejezeteinek nosztalgikus megidézése azután olyan rózsás hangulatot teremtett, hogy Ujhelyi István szinte magától értetődő természetességgel kiáltotta bele a műsor utolsó másodperceibe a Csintalannak adresszált születésnapi jókívánságát. Azért egy koccintás még igazán beleférhetett volna az adásba!
Hír Tv, október 6.
