Rádió

Közte csont

Török politikatörténet a Klubrádióban

Interaktív

Ha a világpolitika aktuális tendenciáit vizsgáljuk, alighanem az egyik legérdekesebb alakulástörténet a török állam útkeresése, geopolitikai helyezkedése és szerepvállalása szűkebb vagy tágabb régiójának fegyveres konfliktusaiban.

Fogalmunk sincs, hogy A világ urai című műsor stábja, tehát Selmeci János szerkesztő és Szénási Sándor műsorvezető mióta gondolkodott a tematikán, de kétségtelen, hogy törökös műsoruk, sőt, műsoraik, hiszen több adásról van szó, mondhatni a megfelelő pillanatban érkeztek. Legalábbis a jelenben éppen jókora stratégiai győzelmet könyvelhetett el az ankarai vezetés, hiszen közeli szövetségesük, protezsáltjuk és fegyvervásárlójuk, Azerbajdzsán a minap tönkreverte az örményeket Hegyi-Karabahban, az utóbbi évek egyik legbrutálisabb villámháborúja során. Ezzel pedig megnyílt az út a törökök előtt a Kaszpi-tenger felé, és azon túlra is. A jelenig végül ez a beszélgetés nem ívelt, a török szempontból lényegében kibekkelt második világháborútól indultunk, és nagyjából a 2000-es évek első évtizedének végéig, Erdoğan hatalmának megszilárdításáig jutottunk el.

Szénási Sándornak komoly gyakorlata van a hasonló minimalista történelmi magazinok létrehozásában, csak a Klubrádióban volt már, ha jól számoljuk, két hasonló műsora az elmúlt években. Az Európa-sztori az európai politika jelentős múltbeli alakjait vizsgálta, a Panoptikum pedig a magyar múlt jeleseinek portréját igyekezett megrajzolni. Ez utóbbit méltattuk is annak 2016-os indulásakor (lásd: Viaszfigurák, Magyar Narancs, 2016. június 16.), mondván: „bizonyos, hogy igen nagy szükség van az ilyen indíttatású beszélgetésekre és a belőlük ne adj’ isten kisarjadó vitákra az egyre elszikesedő magyar eszme- és politikatörténeti pampán”. Jelentjük, a pampa szikesedése nem állt meg, sőt, ez a szik valóságos hungarikum lett mára, miközben eszme- és politikatörténeti viták, hát, nem borzolják sűrűn a hazai lakosság kedélyvilágát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."