Rádió

Közte csont

Török politikatörténet a Klubrádióban

Interaktív

Ha a világpolitika aktuális tendenciáit vizsgáljuk, alighanem az egyik legérdekesebb alakulástörténet a török állam útkeresése, geopolitikai helyezkedése és szerepvállalása szűkebb vagy tágabb régiójának fegyveres konfliktusaiban.

Fogalmunk sincs, hogy A világ urai című műsor stábja, tehát Selmeci János szerkesztő és Szénási Sándor műsorvezető mióta gondolkodott a tematikán, de kétségtelen, hogy törökös műsoruk, sőt, műsoraik, hiszen több adásról van szó, mondhatni a megfelelő pillanatban érkeztek. Legalábbis a jelenben éppen jókora stratégiai győzelmet könyvelhetett el az ankarai vezetés, hiszen közeli szövetségesük, protezsáltjuk és fegyvervásárlójuk, Azerbajdzsán a minap tönkreverte az örményeket Hegyi-Karabahban, az utóbbi évek egyik legbrutálisabb villámháborúja során. Ezzel pedig megnyílt az út a törökök előtt a Kaszpi-tenger felé, és azon túlra is. A jelenig végül ez a beszélgetés nem ívelt, a török szempontból lényegében kibekkelt második világháborútól indultunk, és nagyjából a 2000-es évek első évtizedének végéig, Erdoğan hatalmának megszilárdításáig jutottunk el.

Szénási Sándornak komoly gyakorlata van a hasonló minimalista történelmi magazinok létrehozásában, csak a Klubrádióban volt már, ha jól számoljuk, két hasonló műsora az elmúlt években. Az Európa-sztori az európai politika jelentős múltbeli alakjait vizsgálta, a Panoptikum pedig a magyar múlt jeleseinek portréját igyekezett megrajzolni. Ez utóbbit méltattuk is annak 2016-os indulásakor (lásd: Viaszfigurák, Magyar Narancs, 2016. június 16.), mondván: „bizonyos, hogy igen nagy szükség van az ilyen indíttatású beszélgetésekre és a belőlük ne adj’ isten kisarjadó vitákra az egyre elszikesedő magyar eszme- és politikatörténeti pampán”. Jelentjük, a pampa szikesedése nem állt meg, sőt, ez a szik valóságos hungarikum lett mára, miközben eszme- és politikatörténeti viták, hát, nem borzolják sűrűn a hazai lakosság kedélyvilágát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.