Rádió

Közte csont

Török politikatörténet a Klubrádióban

Interaktív

Ha a világpolitika aktuális tendenciáit vizsgáljuk, alighanem az egyik legérdekesebb alakulástörténet a török állam útkeresése, geopolitikai helyezkedése és szerepvállalása szűkebb vagy tágabb régiójának fegyveres konfliktusaiban.

Fogalmunk sincs, hogy A világ urai című műsor stábja, tehát Selmeci János szerkesztő és Szénási Sándor műsorvezető mióta gondolkodott a tematikán, de kétségtelen, hogy törökös műsoruk, sőt, műsoraik, hiszen több adásról van szó, mondhatni a megfelelő pillanatban érkeztek. Legalábbis a jelenben éppen jókora stratégiai győzelmet könyvelhetett el az ankarai vezetés, hiszen közeli szövetségesük, protezsáltjuk és fegyvervásárlójuk, Azerbajdzsán a minap tönkreverte az örményeket Hegyi-Karabahban, az utóbbi évek egyik legbrutálisabb villámháborúja során. Ezzel pedig megnyílt az út a törökök előtt a Kaszpi-tenger felé, és azon túlra is. A jelenig végül ez a beszélgetés nem ívelt, a török szempontból lényegében kibekkelt második világháborútól indultunk, és nagyjából a 2000-es évek első évtizedének végéig, Erdoğan hatalmának megszilárdításáig jutottunk el.

Szénási Sándornak komoly gyakorlata van a hasonló minimalista történelmi magazinok létrehozásában, csak a Klubrádióban volt már, ha jól számoljuk, két hasonló műsora az elmúlt években. Az Európa-sztori az európai politika jelentős múltbeli alakjait vizsgálta, a Panoptikum pedig a magyar múlt jeleseinek portréját igyekezett megrajzolni. Ez utóbbit méltattuk is annak 2016-os indulásakor (lásd: Viaszfigurák, Magyar Narancs, 2016. június 16.), mondván: „bizonyos, hogy igen nagy szükség van az ilyen indíttatású beszélgetésekre és a belőlük ne adj’ isten kisarjadó vitákra az egyre elszikesedő magyar eszme- és politikatörténeti pampán”. Jelentjük, a pampa szikesedése nem állt meg, sőt, ez a szik valóságos hungarikum lett mára, miközben eszme- és politikatörténeti viták, hát, nem borzolják sűrűn a hazai lakosság kedélyvilágát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.