rés a présen

Mellbevágó, de attól még igaz

Fiáth Marianna MC, újságíró

  • rés a présen
  • 2018. szeptember 23.

Interaktív

rés a présen: Rég hallottunk a Ludditákról, hol tart ma az első női rapprojekt?

Fiáth Marianna: A régebbi zenekaros plusz dj-s felállással már nem lépünk fel, pár éve a PinUps punk-rock csajbanda állandó tagjai lettünk a tesómmal, Fiáth Titával, és csak azért szoktuk kiírni, hogy Ludditák, mert a koncertszervezéskor ez állítólag számít. Éppen jövőre lesz húsz éve, hogy megalakultunk, ami elég mellbevágó, de attól még igaz. Egy GeciCsuj nevű háromakkordos punkzenekar sokáig tervben volt (Trágyaszóró lett volna az első lemezünk címe), de akkor jött Nagypál Orsi, és felvételiztünk a PinUpsba, ahová maximális pontszámmal vettek fel mindkettőnket.

rap: Mit kell tudni a PinUpsról?

FM: Lendületes, kemény és vicces csajzenekar, 2014 óta létezik, velünk együtt most már hattagú.
A kezdeti „csak a barátok örömére” összehegesztett feldolgozások után egyrészt tényleg megtanultak hangszeren játszani, másrészt elkezdtek jobbnál jobb saját számok születni. Dobbal (Tiszai Vivi), basszgitárral (Gellért Linda), szólógitárral (Nagypál Orsi) és billentyűvel (Perlaki Zsuzsi) felálló igazi kisbetűs zenekar, jó húzása van, sokat rikácsolunk benne – a legjobb, ami történhet. Megjártuk már a Tel-Aviv Pride-ot, a Szigetet többször is, de alapvetően a kisebb klubbulik és a fesztiválkoncertek állnak jól.

rap: Milyen a munkamegosztás egy hattagú női zenekarban?

FM: Mutogatni kéne, olyan. Végre van állandó próbahelyünk, mintha a Fekete Lyukat és valami zenész-menekülttábort boronáltak volna össze, úgyhogy van idő és hely dolgozni, folyton okoskodni és belepofázni egymás dolgába. Senki sem igazán képzett zenész, gondolhatod: szótárt lehetne írni a szakmai instrukció címén született idióta szavakból. Téma és számötlet rengeteg van, sok félkész zenei alap, amiből Titi kész szöveget ír, aztán lassan minden összeáll.

rap: Milyen műsorral turnéztok?

FM: Évek óta könyörgünk, hogy Samantha Fox
Touch Me című számát is játsszuk, de nem hajlandók rá. Úgyhogy marad a punk-rock meg az eszetlen reppelés, saját számok és néhány feldolgozás, a komfortzóna-tágítástól a buzilobbiig, a dizájnerdrogoktól a párkapcsolati nyűgökig sok minden terítékre kerül.

rap: Mikor és hol láthatunk benneteket ősszel, és a távolabbi jövőre vannak-e terveitek?

FM: Naná, egy csomó – ezek évek óta kábé ugyanazok, de idén már tényleg pontot teszünk az összes végére. Stúdiómunka ősszel, kislemez, aztán video­klip, és jövőre több fesztiválon és csajbuliban szeretnénk ott lenni itthon és külföldön is. Legközelebb a Mika Tivadar Mulatóban lépünk fel szeptember 28-án, aztán az Aurórában november 1-jén, reméljük, nem zárják be addig – meg utána sem.

rap: Milyen más projektekben vagy benne még?

FM: Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmjének a főcímzenéjét fejeztük be nemrég a tesómmal és Péterfy Borival (a zeneszerző Moldvai Márk), a filmet október közepétől játsszák, a szám már korábban hallható lesz. Emellett újságíróként dolgozom, könyveket és magazinokat szerkesztek.

rap: A sisterhoodban mi a legfontosabb?

FM: Mindegy, hogy hogy, csak nehogy sehogy.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.